Menü

Gabo webshop

Facebook

Feedek

2016.11.29.

Utazásaim Breqkel – a fordító gondolatai a Radch Birodalom trilógiáról

GABO SFF

A Radch Birodalom az első trilógia, amelyik a GABO SFF sorozatban lezárul, és több szempontból is mérföldkő. Amikor először olvastam a Mellékes igazságot, még érezni lehetett rajta a nyomda illatát, és legfeljebb csak sejteni lehetett, hogy siker lesz. Hogy mekkora, az még engem is meglepett – ritka az, hogy ennyi különféle díj zsűrije és szavazóközönsége ennyire egyetértsen, különösen egy olyan debütáló szerző esetén, aki előtte nem épített fel magának rajongói közösséget.

De azt gondolom, értem a sikerét. A The Kitschies jelölése idején az SFmagra is írtam a könyvről, ahol megjegyeztem, hogy Leckie-nek sikerült jól eltalálnia az arányt a nóvumot kereső vájtfülű közönségnek és a sci-fibe csak éppen néha belekóstoló olvasóknak szóló téma között. A Radch Birodalom egyszerre volt idegen és ismerős – mind a világ, mind a történet elsősorban az emberre, az egyénre koncentrált, és azon belül is arra, mégis mit jelent az önazonosság.

Breq és fő ellenfele egyaránt több testben élő, elvileg egységes intelligenciák. Míg Breq többi testét elvesztve örökös hiánnyal küzd, és azon töpreng, hogy egyetlen testben, a korábbi gestalt-állapot nélkül is teljes személynek számít-e, addig a fő konfliktust az okozza, hogy ellenlábasa, Anaander Mianaai, a birodalom uralkodója még a különálló testekben futtatott gondolatok szinkronizálásával sem képes elérni a valódi egységet, és a naprendszereken átnyúló, több ezer hús-vér alállomásban élő elme óhatatlanul megosztottá válik.

mellekes_trilogia.jpg

Bár az első kötetet még katonai sci-fiként pozicionálták, a második kötetnél már nyilvánvalóvá vált, hogy ez a katonai környezet ellenére nem igaz. Ahogyan Breq egyre érzékenyebben reagál a birodalom társadalmi rendszerébe kódolt igazságtalanságokra, és a polgárháborús feszültség közepette külön lavinát indít el a változásra törekvéssel, úgy lesz egyre nyilvánvalóbb, hogy a három kötetre elosztott történet voltaképpen egészen más szinten akar a Radch Birodalom sorsával foglalkozni, mint amit Anaander Mianaai meghasonlása és belharca magától kínálna. A háború helyett Leckie következetesen mindvégig az emberire koncentrál, és végül egy egész emberiséget érintő változásra játssza ki a szálakat – amely talán lényegesebb és nagyobb hatású lehet, mint pusztán annak a kérdésnek az eldöntése, melyik Mianaai nyeri a harcot.

Eközben pedig Breq is sokat változik, a befelé forduló, veszteségeibe bezárkózó alak lassan kinyílik, és egyre népesebb családot gyűjt maga köré. Mondhatjuk úgy is, hogy ember lesz – miközben nem vitatom, hogy már az elején is az volt. Engem igazság szerint nagyon megragadott Breq kicsit merev, introvertált személyisége, és nagyon jó visszhangokat fedeztem fel benne kamaszkorom egyik kedvencéből, Anne McCaffrey The Ship Who Sang sztoriciklusának főszereplőjéből, aki Breqhez hasonlóan szintén egy részben saját teste csapdájába esett, részben űrhajó lévén végtelen szabadságot megélő, éneklő űrhajó.

Szerettem dolgozni a trilógián, bár a fordítás több szempontból is nehézséget jelentett. Először is a kedvenc íróim közül többen is (Peter S. Beagle, Catherynne Valente) nagyon gazdag és színes, költői nyelven írnak, és bevallom, szeretek elbíbelődni egy-egy dallamosabb szöveggel. A Radch Birodalom trilógia ezzel szemben elég semleges stilisztikai szempontból, a szereplők hivatalos viszonyrendszere pedig a párbeszédeket is formálissá teszi, és külön fejtörést okozott éppen ezért a tegezés-magázás problematikája, ami az eredeti angolban természetesen nem volt meg. Igyekeztem a szereplők viszonyrendszerének változásait követni, a bizalmas tegezést vagy bensőséges kapcsolatra (pl. Breq és Seivarden között, bár eredetileg Seivarden szolgai megalázkodását jelezte), vagy pedig személynek nem minősülő intelligenciák megszólítására (űrhajók, űrállomások, mellékesek) fenntartani, hogy az „eszköz" (vagy bizonyos szemszögből nézve rabszolga) státuszt kidomborítsam. Jelentősége lett ezért annak, hogy Breqet flottakapitányként magázzák az emberek, de mellékesként lelepleződve a saját legénysége is vívódik azon, hogyan szólítsa.

Ami viszont a vártnál könnyebb feladatnak bizonyult, az a nemsemleges névmások használata volt. Az angol eredetinél külön jelentősége van, hogy a radchaai nyelv csak egy (semleges) nemet ismer, amit Leckie a „she" (vagyis a nőnemű) névmás használatával vált ki, így valamennyi szereplő először nőként jelenik meg az olvasó fejében. Bár kétségtelenül izgalmas játék kitalálni, ki milyen nemű lehet „valójában", egy idő után nincsen jelentősége. Személyek, és kész. A magyar nyelv éppen ezért nagyon közel áll a történet normanyelvének megtett radchaai nyelvhez, és a fordítás során is természetesen alakult a szöveg. A könyv más nemzetiségű fordítóinak problémái mellett az enyém igazán eltörpült: nekem csak annyi volt a feladatom, hogy a nőnemet valahogyan visszacsempésszem a szövegbe. Mindenki valakinek a lánya, nem egyszerűen a gyermeke, a szülő mindig anya, a testvér mindig húg vagy nővér – amit a nemsemleges névmás eltörölt, azt máshol kellett visszaadni, hogy a szöveg mögött rejlő mentalitás a fordításban is kirajzolódjon.

A munka most lezárult – remélem, sikerült egységes nyelvű, pontos szöveget alkotnom, ami Leckie írói szándékai alá játszik és kiemeli azokat. Hogy Breq kalandjai folytatódnak-e (és vele együtt az enyémek is), még nem tudom – az írónő ugyanebben a világban játszódó, de új történeten dolgozik éppen. Én mindenképpen várni fogom.

 

 

Címkék: Leckie

2 komment

2016.11.02.

Előrendelhetőek novemberi könyveink

GABO SFF

Előrendelhetőek novemberi könyveink. Katherine Addison A koboldcsászárában egy félvér, száműzött fiú kerül váratlanul a tünde birodalom trónjára, Ann Leckie pedig a Mellékes kegyelemben lezárja Breq, az egyetlen emberi testbe kényszerült hadihajó-tudat történetét.

A koboldcsászárba ezen a linken olvashattok bele.

A Mellékes kegyelembe pedig itt.

koboldcsaszar_b1_web.jpg

Katherine Addison: A koboldcsászár

A császár legifjabb, félig kobold fia egész életét száműzetésben töltötte, távol az udvartól és az ottani, halálos intrikáktól. Amikor azonban apja és három fivére életüket vesztik egy gyanús balesetben, egyedüli örökösként kénytelen elfoglalni a helyét a trónon.

Maia nem ért a politikához, nincsenek sem barátai, sem szövetségesei, és bármelyik pillanatban vele is végezhet az, aki a családja elleni merényletet elkövette. Miközben láthatatlan ellenfelei a trónjára és az életére törnek, és talpnyalók próbálják saját érdekeik hálójába vonni, gyorsan meg kell tanulnia, hogyan álljon helyt császárként.

A koboldcsászár előrendelés

 

Ann Leckie: Mellékes kegyelem

al_mellekes_kegyelem_media.jpg

Egy ideig úgy tűnik, Breq kézben tartja a helyzetet, de aztán az Athoek Állomás bugyraiból előkerül valaki, akinek nem lenne szabad léteznie, aki talán egy olyan hajó mellékese, amely háromezer éve rejtőzik a birodalom elől.

Azután megérkezik a rejtélyes presgerek hírnöke és Breq ellensége: a megosztott és talán eszét vesztett uralkodó, Anaander Mianaai is, aki önmagával vív háborút.

Breq elmenekülhetne a súlyosan felfegyverzett és felbőszült Anaander elől, de akkor Athoek védtelen maradna. Breq kétségbeesett cselekvésre szánja el magát. Az esélyek ugyan ellene szólnak, de ez korábban sem állította meg.

A Hugo- Nebula- és Arthur C. Clarke-díjas Mellékes igazsággal indult trilógia lenyűgöző lezárása.

Mellékes kegyelem előrendelés

 

 

 

Címkék: Addison Leckie

Szólj hozzá!

2016.10.10.

Katherine Addison: A koboldcsászár

GABO SFF

Október végén jelenik meg a GABO SFF sorozatában Katherine Addison Locus-díjas és Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjra jelölt regénye. A könyv sikere nem véletlen: üdítő ellenpontot képez a kortárs dark fantasyk mellett. Maia egy olyan kiválasztott, aki fel is képes nőni kiválasztottságához, sőt, túlteljesíti az elvárásokat. Szívesen ajánljuk mindazoknak, akiket nem rémít el a császári udvar etikettel átitatott miliője, és szívesen olvasnak olyan uralkodóról, akire tényleg fel lehet nézni, miközben végig olyan közeli marad, mint egy barát.

kobold_b1_web.jpg

 

Fordító: Miks-Rédai Viktória

Terjedelem: 448 oldal

ISBN 978-963-406-225-7

Ár: 3490 Ft

Borítószöveg:

A császár legifjabb, félig kobold fia egész életét száműzetésben töltötte, távol az udvartól és az ottani, halálos intrikáktól. Amikor azonban apja és három fivére életüket vesztik egy gyanús balesetben, egyedüli örökösként kénytelen elfoglalni a helyét a trónon.

Maia nem ért a politikához, nincsenek sem barátai, sem szövetségesei, és bármelyik pillanatban vele is végezhet az, aki a családja elleni merényletet elkövette. Miközben láthatatlan ellenfelei a trónjára és az életére törnek, és talpnyalók próbálják saját érdekeik hálójába vonni, gyorsan meg kell tanulnia, hogyan álljon helyt császárként.

A regényről többet tudhattok meg a kötet szerkesztőjének cikkéből.

Címkék: fantasy Addison

Szólj hozzá!

2016.09.22.

Bemutatjuk az Égtörést

GABO SFF

Jack Foster hazatér. Viszont ennek senki sem örül igazán.

Jack részt vett a SzoftHarcban, a Totalitás mesterséges intelligenciái és az Állomás MI-jei, a Panteon közötti háborúban. Bár a férfi csak egy egyszerű könyvelő volt, amikor a fejébe ültették Hugo Fistet, ezt a kegyetlen és brutális harci MI-t, neki is részt kellett venni harcokban. Azonban Jack végül átállt a Totalitáshoz. Végül a szembenálló felek békét kötnek - a Panteon pedig ezzel gyakorlatilag elveszíti a háborút. Hazatérésekor viszont Jacket csak az Állomás rendőrsége várja: szülei árulónak tartják, korábbi társa, akivel egy bűnügyön dolgoztak, rég halott, és mint kiderül, valaki a szerelmét is meggyilkolta. Ha pedig mindez nem lenne elég, Fist licence hamarosan lejár, ekkor pedig az MI átveszi Jack teste fölött az irányítást, a férfi tudata pedig végleg kitörlődik.

al_robertson-egtores_1.jpg

Bár Al Robertson közel egy évtizede ír sci-fi-, fantasy- és horrornovellákat, az Égtörés a szerző első regénye. Nem mondhatnánk, hogy kifejezetten ismert név lenne az SFF világában, még akkor sem, ha első kötetét több helyütt 2015 egyik legjobb debütálásaként emlegették. Civilben az utóbbi tíz évben kommunikációs szakemberként dolgozott több cégnek is, munkája pedig az írásra is nagy hatással volt. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy Jack Foster egy könyvelő: az Égtörésben a nagyvállalatok egyben hatalmas mesterséges intelligenciák is, akik az Állomás - a lakhatatlanná vált Föld körül keringő legnagyobb emberi kolónia - lakói számára már-már istenek. Ők alkotják a Panteont, velük szemben állnak a Totalitás MI-jei, amelyek elutasítják a vállalati struktúrát és egy teljesen más életmódot követnek. Arról, hogy miért pont ilyennek képzelte el a jövőt, Robertson a következőt mondja:

„Úgy gondolom, hogy a szingularitás már bekövetkezett, és ez a transznacionális vállalatok létrejötte. Ezek ma is önálló értelemmel bírnak, a szükségleteik és céljaik különböznek és sokszor az emberiségével ellentétesek. Mindössze arról van szó, hogy a létezésük, a gondolkodásuk és cselekedeteik annyira különböznek a miénktől, hogy még csak nem is ébredünk rá a létükre. Még nem találtunk ki megfelelő módszert arra, hogy kommunikáljunk velük, hogy kezeljük őket. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseimet próbáltam formába önteni a könyvben.”

Robertson csak meghosszabbította a jelenlegi trendeket, például hogy az internet hogyan válik a nagyvállalatok eszközévé. “Az internetes szabadságért a saját adatainkkal fizetünk. Egyszerűen csak nem értjük meg, milyen értéke is van valójában ezeknek az adatoknak, és mint egyéneknek nincs is lehetőségünk ezt megtudni. De napjaink tech óriásai viszont nagyon is jól tudják.(...)Nézzük meg például a Netflixet vagy a Spotify-t, valami hasonló történik - nem zenét, filmet vagy ilyesmit vásárolsz, hanem feliratkozol egy szolgáltatásra és élvezed ennek egy részét… Ezek ma még inkább kivételek, semmint az általános rendszer részei. Még mindig vannak nem előfizetéses vetélytársaik: elmehetek és vehetek egy DVD-t, megkerülve a Netflixet, az Amazont vagy a többit.

De ha ezek a versenytársak már nem léteznek, és az egyetlen választást ezek a szolgáltatások jelentik, akkor a kereskedelem logikája szerint a vállalatok ki fogják használni a dominanciájukat a piacon. És hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy egyre többet fizetünk egyre kevesebbért.”

És mi történik, ha egy ilyen vállalatnál valami rosszul működik? Jön egy könyvelő, és felfedi a problémákat. “A könyvelők az Univerzum titkos mesterei”, mondja Robertson. “Képesnek lenni olvasni a vállalati könyvelésben óriási hatalom.” A főszereplő, Jack karakterét azonban nemcsak az befolyásolja, hogy miként képes belátni a vállaltok rendszerébe, hanem a hely is, ahol a történet játszódik: az Állomás.

egtores_covers.jpg

Az Égtörés Állomása nem olyan, amilyennek az ember egy több millió lakónak otthont adó űrállomást elképzel. A henger alakú belső teret sötét és lepusztult épületek jellemzik, az utcán hajléktalanok és drogfüggők élnek, a hatalmas irodaházak és bevásárlóközpontok uralják a látképet. Olyan az egész, mintha a Szárnyas fejvadász nagyvárosába csöppentünk volna. Azonban mindebből a hétköznapi ember semmit nem lát, mert ott van a Fonal, az Állomás virtuális tere. A regényben a virtuális világ elfedi a valóságot, ugyanakkor ki is terjeszti az emberek lehetőségeit. Nemcsak arról van szó, hogy kiválaszthatjuk, milyen színű legyen a szobánk, de kizárhatunk embereket is a látóterünkből, sőt, akár a halottakkal is beszélhetünk. Az egész kicsit Hannu Rajaniemi Kvantumtolvajára emlékezteti az olvasót. És ahogy Jack és Hugo is egyre jobban elmerülnek az Állomás virtuális valóságában, úgy mi is egyre mélyebbre kerülünk, hogy lassan feltáruljon előttünk a komor Állomás igazi arca, ahol a valóságot olyannak látjuk, amilyenért fizettünk - vagy amilyennek a Panteon láttatni akarja:

“Egyszerre érdekes és kissé félelmetes figyelni az olyan technológiák fejlődését, mint a blockchain, az “okos szerződések” vagy az internet. Egyrészt ezek valódi utópikus lehetőségekkel bírnak, másrészt viszont sokkal könnyebbé teszik, hogy a vállalatok monitorozzák egy termék használatát vagy értékesítsék azokat. Az a jövő, ahol például fizetünk egy szoftverért, ami működteti a vízforralónkat és fizetünk a csészéért is, hiszen valaki birtokolja a designjának a jogait is, sokkal közelebb van és sokkal könnyebben létrejöhet, mint azt gondolnánk.”

Robertson nem hagy kétséget afelől, hogy bizony néha el kell szakítanunk a szerződések láncait, és be kell néznünk a színfalak mögé, hogy meglássuk, mi a valóság. Az Égtöréssel azonban nem ér véget az Állomás világának története. A szerző második regénye, a “Waking Hell” idén októberben jelenik meg angolul, ebben egy másik szereplővel önálló történetet olvashatunk ebből a jövőbeli Naprendszerből, végül pedig “Purging System” címen jövőre várható egy harmadik, szintén önálló kötet.

forrás

Címkék: sci-fi Robertson

Szólj hozzá!

2016.08.02.

Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái – borító és tartalomjegyzék

GABO SFF

Még ebben a hónapban megjelenik  Az év legjobb science fiction és fantasynovellái, 2016 című antológia, amely az előző évben megjelent legérdekesebb és legjobb írásokból válogat. Jonathan Strahan szerkesztő biztos kézzel válogatta ki az írásokat, amelyek közül nem egy azóta díjat is nyert vagy díjra jelölték. A 612 oldalas, keménykötésű antológiára minden sci-fi és fantasy olvasónak érdemes beneveznie, mert igazi nagyágyúkat tartalmaz.

sff_novellak_b1_web.jpg

 

Fülszöveg

 

Jonathan Strahan a fantasztikus műfajok neves, díjnyertes szakértője, népszerű antológiák szerkesztője, akinek úttörő sorozata Magyarországon első ízben jelenik meg. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2015-ben megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről.

Jonathan Strahan 1964-ben született Belfastban. Közel harminc éve dolgozik sci-fi és fantasy szerkesztőként, ez idő alatt tízszer is jelölték Hugo-díjra, 2010-ben pedig megkapta munkásságáért a World Fantasy-díjat. Szerkesztőként több tucat antológiát és szerzői novelláskötetet jegyez. Nyugat-Ausztráliában él feleségével és két lányával.

 

Tartalomjegyzék

 

Jonathan Strahan: Előszó 

Neil Gaiman: Fekete kutya (Black Dog)

Paolo Bacigalupi: Hamuváros (City of Ash)

Nalo Hopkinson & Nisi Shawl: Jamaicai gyömbér (Jamaica Ginger)

Alastair Reynolds: Csapatban (A Murmuration)

Kai Ashante Wilson: Kaidzsú maximus®: változatos, szép, új (Kaiju maximus®: ‘So Various, So Beautiful, So New)

Kelly Robson: Versailles vizei (Waters of Versailles)

Geoff Ryman: Kapitalizmus a 22. században (Capitalism in the 22nd Century)

Gwyneth Jones: Tudatosok (Emergence)

Tamsyn Muir: A mélytenger menyasszonya (The Deepwater Bride)

Caitlín R. Kiernan: Dancy vs. a Pteroszaurusz (Dancy vs. the Pterosaur)

Sam J. Miller: Jégtömbök (Calved)

Elizabeth Bear: A szív mocskos feladványa (he Heart’s Filthy Lesson)

Greg Bear: Indul a gép (The Machine Starts)

Genevieve Valentine: Vér, hamu, fonat (Blood, Ash, Braids)

Alyssa Wong: Sorvadó anyának éhező leánya (Hungry Daughters of Starving Mothers)

Catherynne M. Valente: Liliom és szarv (Lily and Horn)

Robert Reed: A császárnő teljes pompában (The Empress in Her Glory)

Jeffrey Ford: A tél kísértete (The Winter Wraith)

Ian McDonald: Botanica Veneris: Ida, Rathangan grófnője: Tizenhárom papírkivágás (Botanica Veneris: Thirteen Papercuts by Ida Countess Rathangan)

Vonda N. McIntyre: Húgocskák (Little Sisters)

Sam J. Miller: Otthonok szellemei (Ghosts of Home)

Nike Sulway: A Karen Joy Fowler Olvasókör (The Karen Joy Fowler Book Club)

Kim Stanley Robinson: Felszólalás (Oral Argument)

Simon Ings: Drónok (Drones)

Usman T. Malik: A koldusherceg és az eukaliptuszdzsinn (The Pauper Prince and the Eucalyptus Jinn)

Kelly Link: Rombolj és találj (A Game of Smash and Recovery)

Ann Leckie: Más néven a világ (Another Word for World)

Címkék: tartalomjegyzék borito Strahan

Szólj hozzá!

2016.07.12.

4 + 4 könyv a nyárra

GABO SFF

Szerkesztőink, Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor mindketten 3 + 1 könyvet ajánlanak a GABO SFF és a GABO kínálatából a nyaralásra.

Kleinheincz Csilla ajánlja:

Ben Aaronovitch: London folyói

Ez a sorozat már az első oldalakon beránt, és mindvégig szórakoztat: a különleges, természetfelettivel fűszerezett krimi egyszerre izgalmas barangolás Londonban és humoros nyomozás szellemek, folyóistenek és ki tudja még, miféle különös lények között. A főszereplő Peter Grant közrendőr, aki, miután tanúbizonyságot ad afelől, hogy van érzéke a mágiához, Anglia utolsó mágus-nyomozója mellé kerül. Nagyon angol, szó szerint szellemes könyv, amelynek előnyei közé tartozik az is, hogy már két folytatása is olvasható magyarul.

Jack Campbell: Rendíthetetlen

Egy másik sorozat, amit lehetetlen letenni – bekapcsolódni pedig nem késő, ugyanis még csak az első kötet jelent meg magyarul. A jó katonai sci-fik nem csupán a hitelesen és izgalmasan megírt űrcsatákon állnak vagy buknak, hanem hatalmas szerepe van a jól eltalált főszereplőnek is. A Rendíthetetlen hőse Black Jack Geary, egy reménytelennek tűnő csatában helytállt és legendássá lett kapitány, aki évszázadokon át sodródott az űrben hibernációban, csak hogy felébredve egy abszolút vesztesnek tűnő helyzetben a nyakába szakadjon egy szétvert és súlyos veszteségektől megnyirbált flotta irányítása.

nyari3.jpg

Paolo Bacigalupi: A vízvadász

A nyári kánikulában különösen közelinek tűnik az a világ, ahol az édesvízkészletek kimerülése miatt a megszokott élet helyét kegyetlen küzdelem veszi át. Bacigalupi nagyon pontos és jól átgondolt képet fest az aszály sújtotta Amerikáról, ahol a különböző városok legális és mocskos eszközökkel egyaránt igyekeznek kivéreztetni vetélytársaikat. A felhúzhatós lány sötét jövőjéhez hasonlóan ez is ijesztő – épp azért, mert annyira közeli és annyira valós. Forró, poros és véres thriller, remek fordulatokkal.

Graham Joyce: A katicák éve

A katicák éve kísértethistória is, meg nem is. Kifejezetten jól passzol a nyaraláshoz, elvégre főhőse, David is egy angliai üdülőtelepen vállal diákmunkát, ahol belekeveredik a telep lakóinak életébe, és kísérteni kezdi őt egy titokzatos férfi és egy kisfiú képe. Graham Joyce az egyik kedvenc íróm, élete utolsó regénye pedig elbűvölő, hangulatos regény titkokról, felnőtté válásról és fiatalkori hibákról.

nyari4.jpg

Roboz Gábor ajánlja:

Robert Holdstock: Lavondyss

Olvasóként eltévedni egy különleges erdőben mindig kivételes élmény, Holdstock mitágókkal teli rengetegében pedig pláne az. Aki nem riad vissza attól, hogy a sorozat második kötetének cselekménye lassan csordogál, és hogy ez messze nem tündérmese, ugyanakkor érdekli, hogyan függhet össze pszichoanalízis és fantasy, az egy rendkívül érzékeny nyelvezettel megírt, összetett regényt kap, amire nem túlzás azt mondani, hogy egyedülálló.

Adam-Troy Castro: A holtak küldöttei

Valami ilyesmit kapnánk, ha elképzelnénk, milyen lenne Dr. House női változata a világűrben. Castro regényében egy hátborzongatóan súlyos múlttal rendelkező főhős nyomoz két gyilkosság ügyében, amelyekre egy henger alakú bolygó ökoszisztémájában kerül sor, és nehéz nem drukkolni egy olyan főszereplőnek, aki a teljhatalmú mesterséges intelligenciákkal szemben teljesen vesztes helyzetből indul.

nyari1.jpg

Ian McDonald: Síkvándor

A dervisház hazai megjelenése óta egyértelmű, hogy a sci-fi kedvelőknek mindenképp érdemes követnie a brit szerző karrierjét, és ez az első magyarul megjelent regénye, amelyet kb. 12 éves kor felett bárki a kezébe vehet. Bár a főhős fiú némiképp kiemelkedik az átlagból (nem elég, hogy érti a kvantumfizikát, még a főzésben is kiváló), neki sem hisznek a felnőttek, amikor azt állítja, hogy az apját elrabolták egy fekete kocsival furikázó alakok, úgyhogy neki kell utánajárnia a rejtélynek, és a párhuzamos világba vezető utazása túl ötletes és humoros ahhoz, hogy ne tartsunk vele.

Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás

Épp elég megrendítő, kilátástalan történetet olvashattunk már a világvégéről, hogy feltűnjön, ha egy könyv nem egészen ezt az irányt követi. Nem mintha Mandelnek - akit könnyen rokoníthatunk Bradburyvel - illúziói lennének arról, milyen következményekkel járhat egy minden kontinenst megfertőző járvány, az időben és nézőpontok között ugráló cselekmény tragédiákat is bőven tartalmaz, mégis a remény a kulcsfogalma, és a szerzőnek sikerül a giccs elkerülésével bemutatnia egy olyan világot, ahol valami azért marad a világméretű pusztulás után.

nyari2.png

Címkék: könyvajánló

Szólj hozzá!

2016.07.11.

Al Robertson: Égtörés érkezik szeptemberben

GABO SFF

Szeptemberben érkezik a brit sci-fi egyik új szerzőjének, Al Robertsonnak a regénye, az Égtörés, amellyel rögtön Alastair Reynolds, Ian McDonald és Paul McAuley közé írta be magát. 

A könyv borítóját Havancsák Gyula festette, akinek A holtak küldöttei grafikáját is köszönhettük, és minden túlzás nélkül szerintünk ez a legjobb könyvborító, amit láttunk tőle, tökéletesen visszaadja az emberiség maradékának otthont nyújtó Állomás és a regény sötét hangulatát.

egtores_b1_web.jpg

Amikor a Totalitás lázadó mesterséges intelligenciái legyőzték a Panteon vállalatait, az emberiség veszített igazán. A Föld már nem több mérgező pusztaságnál, a túlélők az Állomáson, a Panteon egyik iparosított aszteroidáján tengődnek.

Jack Forster a Panteon alkalmazásában állt, az elméjébe épített harci MI-vel, Hugo Fisttel vadászott a Totalitáshoz átállni készülő MI-kre a Naprendszer peremén. Mocskos háború volt, a férfit megviselte, de Fist úgy élvezte, mint semmi mást.

Miután visszatérnek az Állomásra, alig néhány hetük van kideríteni, ki ölte meg a legfontosabb embert Jack életében. Amikor ugyanis Fist licence lejár, átveszi gazdája testének irányítását, és ezzel a férfinak végleg vége.

 

Címkék: bejelentes

Szólj hozzá!

2016.06.27.

Az év legjobb fantasztikus novellái

GABO SFF

A most hétvégén kiosztott Locus-díjat novella kategóriában Neil Gaiman: Fekete kutya (Black Dog) című műve kapta, és ennek kapcsán elgondolkoztunk azon, vajon még hány díjra jelölt vagy éppen díjat nyert novella várható tőlünk a közeljövőben.

A Jonathan Strahan által szerkesztett, Az év science fiction és fantasy novellái 2016 című kötetünk egészen kiválónak ígérkezik, mit sem bizonyít jobban, mint hogy a bekerült novellákat sorra jelölik a legrangosabb sci-fi és fantasy díjakra. Kíváncsiságból összeszedtük, jelenleg milyen díjakra voltak-lesznek esélyesek az antológiában szereplő írások.

World Fantasy díjra jelölték:

Alyssa Wong: Sorvadó anyának éhező leánya (Hungry Daughters of Starving Mothers)

Usman T. Malik: A koldusherceg és az eukaliptuszdzsinn (The Pauper Prince and the Eucaliptus Jinn)

Kelly Robson: Versailles vizei (The Waters of Versailles)

Tamsyn Muir: A mélytenger menyasszonya (The Deepwater Bride)

Locus-díjra jelölték:

Neil Gaiman: Fekete kutya (Black Dog) – ezt meg is nyerte

Ann Leckie: Más néven a világ (Another Word for World)

Elizabeth Bear: A szív mocskos feladványa (The Heart's Filthy Lesson)

Alyssa Wong: Sorvadó anyának éhező leánya (Hungry Daughters of Starving Mothers)

 

Nebula-díjra jelölték:

Alyssa Wong: Sorvadó anyának éhező leánya (Hungry Daughters of Starving Mothers) – ezt meg is nyerte

Usman T. Malik: A koldusherceg és az eukaliptuszdzsinn (The Pauper Prince and the Eucaliptus Jinn)

Kelly Robson: Versailles vizei (The Waters of Versailles)

Tamsyn Muir: A mélytenger menyasszonya (The Deepwater Bride)

 

Brit Fantasy Díjra jelölték:

Usman T. Malik: A koldusherceg és az eukaliptuszdzsinn (The Pauper Prince and the Eucaliptus Jinn)

 

Eugie Foster emlékdíjra jelölték:

Alyssa Wong: Sorvadó anyának éhező leánya (Hungry Daughters of Starving Mothers)

Tamsyn Muir: A mélytenger menyasszonya (The Deepwater Bride)

 

Theodore Sturgeon-díjra jelölték:

Gwyneth Jones: Tudatosok (Emergence)

Kelly Link: Rombolj és találj (A Game of Smash and Recovery)

Ian McDonald: Botanica Veneris: Ida, Rathangan grófnője: Tizenhárom papírkivágás (Botanica Veneris: Thirteen Papercuts by Ida Countess Rathangan)

 

Bram Stoker-díjra jelölték:

Alyssa Wong: Sorvadó anyának éhező leánya (Hungry Daughters of Starving Mothers)

 strahan_bestsffoftheyearvol10.jpg

Címkék: novella

Szólj hozzá!

2016.06.03.

Találkozz szerzőinkkel a könyvhéten!

GABO SFF

Jövő héten két nagy irodalmi eseményre is sor kerül: a Margó Fesztre és az Ünnepi Könyvhétre, melyeken találkozhattok a GABO SFF szerzőivel.

Moskát Anita a Margó Feszt szervezésében egy éjszakai rémtárlaton várja az érdeklődőket június 10-én este 10 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Sötét szobák, rejtélyes hangok, kárhozott lelkek, véres gyilkosságok és bűnök emlékei, félelem és rettegés a múzeumban. A Margó népszerű péntek éjjeli vándortúrája idén igazán hátborzongató lesz. Öt író tárja fel nekünk a ház elfojtott titkait.

Közreműködők: Bajtai András, Dragomán György, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sepsi László, valamint a Terminál Workhouse.

Az Ünnepi Könyvhéten pedig, bár új magyar szerzős regénnyel nem jelentkezünk, akinek tavaly nem volt alkalma eljönni, vagy csak szeretne találkozni és beszélgetni Moskát Anitával és Kleinheincz Csillával, vasárnap 15 órakor megteheti a GABO-Akkord-Talentum standjánál.

2016_konyvheti_dedikalas.jpg

Könyvheti újdonságainkról ebben a blogposztban olvashattok.

Sok szeretettel várunk Benneteket a 46-os standon!

Facebook esemény

 

Szólj hozzá!

2016.05.30.

Könyvheti újdonságaink

GABO SFF

Az idei könyvhétre három regénnyel készülünk, amelyek mind nagyon fontosak számunkra, és úgy érezzük, ezzel a háromsággal szépen megkoronázzuk az első félévünket. (A jól megérdemelt pihenés persze csak módjával jön el, hiszen máris készülünk az őszi kiadványainkra.)

Kétségtelenül a legnagyobb várakozás Paolo Bacigalupi, a nagy sikerű A felhúzhatós lány szerzőjének új, felnőtt közönségnek szóló sci-fi thrillerét előzte meg. Tavaly a kiadónknál egy másik, ifjúsági thrillere is megjelent, A kételygyár, de már annak megírása közben dolgozott a szerző a következő nagyszabású, a klímaváltozás hatásait kifejtő regényén.

 

pb_a_vizvadasz-2.jpg

 

Phoenixben elviselhetetlen a hőség, porviharok tombolnak, alig van víz és áram, a legtöbben mélyszegénységben élnek, csak a legszerencsésebbek vagy legkönyörtelenebbek jutnak be a luxusépületekbe, esetleg a gazdag férfiakat kísérő escort lányok. Az utcákon különböző bandák uralkodnak, és a legértékesebb valuta nem a pénz, hanem a víz. Ilyen nyomorúságos Bacigalupi új, felnőtteknek szóló regényének világa, ahol a címszereplő Angel Velasquez bérgyilkos/nyomozó/kém egy bizonyos Királynő számára végzi el a piszkos munkát, mindent megtesz azért, hogy megvédje Las Vegas vízjogait. Munkája során megismerkedik Lucy Monroe-val, a Pulitzer-díjas újságírónővel, aki évek óta próbálja átlátni a feje felett zajló vízháborút, és Maria Villarosával, a fiatal texasi lánnyal, aki mindenre képes a túlélésért.

Bacigalupi könyvének egyik legnagyobb érdeme, hogy a három főhős nézőpontja között váltogatva tényleg összetett, hús-vér karaktereket vonultat fel, aminek kapcsán érdemes felidézni Angel egyik megjegyzését: "Mind szörnyetegek vagyunk. Csak véletlen, hogy melyik irányba indulunk el, de ha egyszer rosszat csinálunk, nagyon sok idő kell hozzá, hogy valami mást tegyünk."

A közeljövőben játszódó regény a szerzőtől megszokottan intelligens és olvasmányos, és hiába érezni, hogy az íráskor az emberiség jövője feletti aggodalom vezérelte Bacigalupit, szerencsére végig tisztában van vele, hogy nem aktivista, hanem történetmesélő. Ráadásul amellett, hogy nagy ívű, komplex folyamatokról ír, végig emberközpontú tud maradni, úgyhogy akit nem ijesztenek el a komor, illúziómentes történetek, azoknak csak ajánlani tudjuk a regényt.

A vízvadászba ezen a linken tudtok beleolvasni, 20% kedvezménnyel pedig megvásárolhatjátok a webboltunkban.

 

bs_a_tuz_kegyelme_web.jpg

Brian Staveley első regénye, A császár pengéi rendkívül ígéretes debütálás volt az epikus fantasyk területén. Az egyedi, enyhén keleties beütésű világ, a jól megrajzolt szereplők és a kiegyensúlyozott, de kiszámíthatatlan cselekmény alapján egyáltalán nem tűnt nagyzolásnak Staveley-t Brandon Sandersonhoz és Patrick Rothfusshoz hasonlítani.

A tűz kegyelme pedig egyértelműen igazolta a várakozásokat. Staveley-től véleményünk szerint még sok nagyszerű könyvet láthatunk, egyszerre képes ugyanis nagyívű történéseket átlátni és az egyes szereplők tetteinek hosszú távú hatásait átgondolni, valamint elidőzni az apró, emberi részleteken. Kivételesen jó arányérzékű író, aki pontosan tudja, hogyan hasson az olvasóra, és nem hátrál meg a nehéz döntések és témák elől sem. Az izgalmas és pergő események mögött ugyanakkor komoly filozófiai kérdésfeltevés is meglapul, és  részben emiatt gondoljuk azt, hogy Staveley olyan író, akire mindenképpen érdemes figyelni.

A tűz kegyelméről az SFmagon így írt a kötet szerkesztője, Kleinheincz Csillaa.

A tűz kegyelme már sűrűbben összefonja az első kötetben még jobbára külön-külön futó szálakat, és a testvérek útja többször keresztezi egymást. Ez a kötet (...) nagyobb teret enged Adarénak is, aki kilép a báb szerepéből, és a testvérei hiányában a maga kezébe veszi a birodalom sorsát.

(...) A gyerekkorukban egymástól elszakított, gyakorlatilag idegenként felnevelkedett három fiatal legnagyobb akadálya jóformán a saját két testvére. Néha ők mozgatják a bábokat, néha őket mozgatják mások, néha pedig egy mesteri húzással egyikük fogja a játéktáblát, és ahelyett, hogy bekapná a mattot, inkább széttöri azt.

(...) És ebben látom Brian Staveley legnagyobb erősségét: képes úgy kavarni a szálakat, feltárni egymás után az információkat, hogy az olvasó maga se tudja, melyik testvér látja a világot helyesen, melyikük útja vezet az emberiség megmeneküléséhez, és ki áll az oldalukon (és ők kinek az oldalán állnak valójában). Azáltal, hogy a remek karaktereken keresztül bevonja az olvasót a történetbe, minduntalan annak felülvizsgálatára készteti, hogy ki cselekedett helyesen, ki helytelenül, ki mellett tenné le az olvasó a voksát. (...) Ami az első kötetben még egy nagyon szórakoztató, egyedi, de zseniálisnak még nem nevezhető, néhol boruló tempójú ígéret volt, azt a második kötet könnyedén túlszárnyalja. A kultúrák és értékrendek folyamatos egymásnak feszülése vibráló feszültséget teremt, ami az első lapoktól jelen van, és később sem lanyhul."

A tűz kegyelmébe ezen a linken tudtok beleolvasni, 20% kedvezménnyel pedig megvásárolhatjátok a webboltunkban.

 

foldalattisuttogas_b1.jpg 

Ben Aaronovitch már viszonylag komoly rutint szerzett különböző angol tévésorozatokon való munkájával, mire 2011-ben belevágott a London folyói című regénysorozatába, amely hazájában túlzás nélkül kirobbanó sikert aratott, jelenleg a hatodik kötetnél tart, és mi most érkeztünk el a harmadik részhez. A széria főhőse, Peter Grant fiatal közrendőr és mágustanonc, akit szárnyai alá vesz az ország utolsó varázslója, Thomas Nightingale főfelügyelő, és közös munkába fognak: minden kötetben más ügyet göngyölítenek fel, és Aaronovitch újabb és újabb rétegeit mutatja be ennek a mágikus városnak.

A sorozat ugyanis egyszerre nyújt kikapcsolódást annak, aki krimit keres, és annak, aki urban fantasyt, és az sem hátrány, ha az illető szereti a humort. Aaronovitch ellenállhatatlanul vicces író, főhőse önironikus megjegyzései és élcelődő jellemzései, leírásai markáns hanggal látják el a könyveket, és olvasóként nagy mázlink van, hogy ilyen társaságot kapunk. Az egyes regények önmagukban is kerek egészek, és persze akadnak kisebb-nagyobb visszautalások korábbi eseményekre és szereplőkre, de megkockáztatjuk, hogy az aktuális rész az új olvasóknak is élvezhető, sőt talán kedvet csinál az előzményekhez.

A Föld alatti suttogásba ezen a linken tudtok beleolvasni, 20% kedvezménnyel pedig megvásárolhatjátok a webboltunkban.

Címkék: Staveley

Szólj hozzá!