Menü

Gabo webshop

Facebook

Feedek

2018.11.15.

Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia

GABO SFF

Új köntösben és új fordításban jelenik meg év végén Isaac Asimov klasszikus trilógiája, amely az Alapítvány, az Alapítvány és Birodalom és a Második Alapítvány című köteteket tartalmazza a szerző előszavával együtt.

asimov_alapitvany_trilogia_media.jpg

A Galaktikus Birodalom tizenkétezer éve áll fenn békében. Úgy tűnik, a civilizáció virágkorát éli, de ez csak látszat: a matematikus Hari Seldon rámutat, hogy a Birodalom stabilnak hitt rendszere omladozni kezdett, és semmi nem állíthatja meg széthullását. A pszichohistória, az embertömegek viselkedését kutató tudomány segítségével azonban lerövidíthető a bukást követő sötét korszak.

Létrejön az Alapítvány, hogy a történelem elkövetkező viharaiban őrizze a civilizáció lángját. Véghez lehet vinni a Seldon-tervet, és fel lehet építeni egy Második Galaktikus Birodalmat a régi romjain?

Isaac Asimov robottörténeteivel és az Alapítvány-sorozattal örökre beírta magát a  science fiction klasszikusai közé. Bár a trilógia közel hetven éve jelent meg először, máig olvasók millióinak meghatározó élménye. Generációk nőttek fel rajta, és írók, tudósok tucatjaira hatott. Majdnem ötven évvel az eredeti magyar megjelenés után új fordításban, javított formában, mégis az eredeti kiadások szellemiségében, összegyűjtve nyújtjuk át a magyar közönségnek, hogy egyesek újra, mások most először elmerülhessenek Asimov grandiózus és időtálló történetében.

 

Fordító: dr. Sámi László

Borító: Gabriel Björk Stiernström

ISBN 978-963-406-748-1

Terjedelem: 896 oldal

Ár: 4990 Ft

Kötés: keménytáblás, fűzött

 

Címkék: Asimov

Szólj hozzá!

2018.11.07.

Utóelőszó Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái 2018-hoz

r_g

Minden egyes könyvünk sorsát figyelemmel kísérjük, de az első magyar szerzős novelláskötetünk utóélete érthető módon különösen foglalkoztat minket. Úgy látjuk, a néhány hete megjelent kiadvány eddigi fogadtatásában van egy visszatérő elem: többen is hiányoljátok az előszót. Bármennyire is suta lehet egy blogon pótolni a mulasztást, arra gondoltunk, mégis megtesszük, mert jogosnak érezzük a kritikát.

Amikor a kötet szerkesztésekor felmerült bennünk, hogy írjunk-e előszót, két okból vetettük el. Egyrészt, munka közben a kiadványt ihlető Strahan-antológiasorozat lebegett a szemünk előtt, ahol a szerző minden kötetnél nagy ívű áttekintést közöl az adott év angolszász fantasztikus megjelenéseiről, felsorolva kismillió magazint és folyóiratot, illetve néhány gyűjteményes kötetet. Mi viszont úgy voltunk vele, hogy nálunk még mindig nincs olyan méretű magyar novellapiac, hogy azt szemlézni kellene vagy lehetne, azt pedig, hogy más kiadók munkáját (így vagy úgy) értékeljük, problematikusnak éreztük. Másrészt, tévesen úgy gondoltuk, hogy a potenciális olvasók többsége követte a kötet születésének publikus folyamatát, vagyis hogy nyílt pályázatot is hirdettünk, és onnan is válogattunk. De persze egyáltalán nem biztos, hogy erről az olvasók többsége tudott.

Úgyhogy most röviden összefoglaljuk, hogyan állt össze a könyv.

magyar_sff_2018.jpg

2016-ban kezdtük el kiadni az ausztrál szerkesztő, Jonathan Strahan éves antológiasorozatát, amelynek még úgy is kiépült a stabil olvasótábora, hogy a hozzánk eljutott vélemények alapján nem mindenki rajongott Strahan ízléséért, aki több évtizedes szerkesztői tapasztalattal, a teljes angolszász piacról válogatta össze az általa legprogreszívebbnek, legérdekesebbnek és legjobbnak tartott írásokat. Az évek során felmerült bennünk, hogy a sorozat magyar változatának meghonosításával ideális terepet biztosíthatnánk a hazai szerzőknek, legyen szó már ismert vagy még csak most bemutatkozó alkotókról. Tapasztalatunk szerint a fantasztikum olvasói között rengetegen szeretik a kisprózát, és az írók számára is hasznos egy ilyen lehetőség: a szóban forgó műfajokba tartozó sztorik egy része novellaformában működik leginkább, és egy efféle kiadvány talán még jobban motiválhatná az ambiciózus szerzőket a kisebb lélegzetű ötleteik kibontására. Az pedig a magyar fantasztikum ismerőinek nem újdonság, hogy az elmúlt években már több olyan író is bemutatkozott, aki kreatívan tudta hasznosítani műfaji olvasmányélményeit, és úgy éreztük, egy ilyen antológiával a magunk módján bővítenénk a hazai szerzők publikációs lehetőségeit.

Ugyan a pályázati kiírásban jeleztük, hogy sci-fi és fantasy írásokat egyaránt várunk, egy pillanatig sem volt kritérium, hogy a két műfaj egyenlő arányban képviseltesse magát a kötetben. Semmi értelme nem lett volna merev szimmetriára törekedni, és azonos mennyiségű sci-fi és fantasy novellát beválogatni akkor is, ha az írások színvonalát nem ítéljük elég jónak. Mi is érzékeltük a szerkesztés során, hogy a két műfaj finoman szólva nincs egyensúlyban, és tudtuk, hogy lesznek olvasók, akiket ez zavarni fog, de bíztunk benne, hogy egy elég jó fantasy szórakoztat majd egy megrögzött sci-fi rajongót is, és viszont. Az, hogy lényegesen több elég jónak ítélt fantasyt kaptunk, mint sci-fit, továbbgondolásra érdemes tény.

Többen szóvá tettétek, hogy horror/weird novellák is szerepelnek a kötetben, és felmerült, hogy ezt is feltüntethettük volna a borítón. Ez véleményes kérdés: talán lett volna helye (legalábbis a két címke közül valamelyiknek), de még a sci-finél is kevesebb ilyen szöveg szerepel a kötetben, vagyis nem éreztük elég indokoltnak, ráadásul így még hosszabb lett volna a cím.

Ami a könyvben szereplő szerzőket illeti, nem volt célunk, hogy többségében már “befutott” (de legalábbis publikált) írókat válogassunk be. Már a pályázat meghirdetésekor is jeleztük, hogy első körben már ismert szerzőket kértünk fel, a második kör pedig nyílt volt. Egyik esetben sem az volt a szempont, hogy az illető már publikált (esetleg “jól cseng a neve”): az első körben több ilyen szerző küldött nekünk szöveget, de ha nem éreztük elég jónak az írást, vagy a témát és a megközelítést elég újszerűnek, nem fogadtuk el közlésre. A második körös válogatás pontosan ugyanígy zajlott. Teljesen mindegy volt, hány novellát vagy regényt publikált már korábban az adott író, ahogy az is, hogy milyen a vallása, a bőrszíne, és mi van a lába között.

A válogatáskor egyedül azt a végtelenül prózai szempontot vettük figyelembe, hogy mindketten elég jónak és érdekesnek tartsuk az adott novellát.

Hogy mi mit tartottunk elég jónak, azt nem kezdenénk el magyarázni, a végeredményt már úgyis mindenki elolvashatja. Az volt a célunk, hogy olyan kiadványt adjunk ki a kezünk közül, amely tartalmában felveszi a versenyt az angolszász antológiákkal: szórakoztató, profin megírt, esetleg elgondolkodtató novellákat tartalmaz. A könyv október óta megvásárolható, így már mindenki szabadon véleményt alkothat róla, megítélheti, hogy elég jó munkát végeztünk-e vagy sem.

***

Néhány eddigi kritika és hozzászólás a könyvről:

https://konyves.blog.hu/2018/11/03/a_regi_galaktikakon_tul_is_van_magyar_fantasztikus_irodalom

http://azonnali.hu/cikk/20181028_ezt-az-antologiat-olvasd-el-ha-tudni-akarod-hol-tart-a-magyar-fantasztikum

https://regenyvilag.blog.hu/2018/10/25/az_ev_magyar_science_fiction_es_fantasy_novellai

https://moly.hu/ertekelesek/2934455

https://moly.hu/ertekelesek/2931443

https://moly.hu/ertekelesek/2923361

Kíváncsian várjuk a többit!

Címkék: novella antológia bejelentes

1 komment

2018.10.31.

Naomi Novik: Ezüstfonás

HannaCsilla

Naomi Novik, a Temeraire-sorozat és a Rengeteg szerzője ismét egy szláv mesékből merítő, különleges és igazi téli hangulatú fantasy regényt írt, amely november végén jelenik meg. A történetben három lány – a pénzkölcsönző lánya, Mirjem; a cár feleségének szánt Irina hercegnő és Vanda, a parasztlány – sorsa fonódik össze a tél kegyetlen tündérei és egy másik, talán még nagyobb fenyegetés közti csatában.

A csodálatos (ezüstfóliás) borító ezúttal is Cserny Timi Pookah munkája, a fordító Heinisch Mónika.

ezustfonas_b1.jpg

Fülszöveg:

Mirjem pénzkölcsönzők családjába született, de apja olyan nehézkesen szerzi vissza kölcsönadott pénzét, hogy az éhhalál szélére sodorja családját. Mirjem kénytelen kezébe venni a sorsukat. A megkeményedett szívű lány elindul begyűjteni a tartozásokat, és hamarosan elterjed a hír, hogy arannyá tudja változtatni az ezüstöt.

Amikor az erdőben meggondolatlanul henceg képességével, felkelti a fák között kísértő, zord, jégtestű lények, a sztarikok királyának figyelmét. A névtelen király lehetetlen feladatot tűz Mirjem elé, aki akaratlanul szövött cselszövésébe bevonja Vandát is, a parasztlányt, meg egy boldogtalan hercegnőt, akit a cár feleségének szánnak.

Csakhogy a cár, az ifjú Mirnácjusz sem az, akinek látszik. Gondosan őrzött titka az emberek és a sztarikok országát is fenyegeti. A rossz döntések között őrlődő Mirjem valószínűtlen szövetségeseivel indul felfedezőútjára, amely áldozatkészségét, erejét és szeretetre való képességét is próbára teszi.

A mítoszokból és tündérmesékből merítő Ezüstfonás varázslatos és sokrétegű története éppúgy elbűvöli majd olvasóit, mint Novik Rengeteg című, Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas regénye tette.

 

ISBN 978-963-406-734-4

Terjedelem: 456 oldal

Ár: 4990 Ft

Kötés: keménytáblás, fűzött

Szólj hozzá!

2018.10.05.

Joe Hill: Furcsa időjárás

r_g

Amikor idén átvettük Joe Hill életművének gondozását, azt találtuk ki, hogy a közeljövőben évi két könyvvel jelentkezünk tőle, egy újrakiadással egy friss kötettel. Így is lett: a Könyvhétre megérkezett A szív alakú doboz, és most itt van a szerző Amerikában tavaly ősszel megjelent műve.

Bár már magyarul is olvashattatok Hilltől rövid prózát, most először jelenik meg tőle kisregénygyűjtemény: a Furcsa időjárás négy vérfagyasztó és társadalomkritikus történetet kínál napjaink Amerikájáról.

furcsa_idojaras_b1_media.jpg

Fülszöveg:

Egy a Szilícium Völgyben élő kamaszfiú megismerkedik egy Föníciai nevű tetovált férfival, aki Polaroid fényképezőgépével képes ellopni mások emlékeit.

Egy biztonsági őr hősiesen megakadályoz egy lövöldözést, amivel a fegyverviselést pártoló amerikaiak példaképe lesz, a férfit elvakító reflektorfényben azonban elkezd szétesni a sztorija, és vele együtt ő maga is.

Egy fiatalember nekiveselkedik élete első ejtőernyős ugrásának, és egy lehetetlenül szilárd felhőn köt ki, páragomolyagok prosperói szigetén, amelynek mintha saját akarata lenne.

A coloradói Boulder utcái felett megnyílnak a felhők, majd kristályszögek kezdenek belőlük záporozni, és egy huszonéves lány a rengeteg áldozattal járó felfordulás közepette útnak indul, hogy értesítse szerelme édesapját lánya tragikus haláláról.

 

Az 1972-ben született Joe Hill népszerű, többszörös díjnyertes író, A szív alakú doboz, a Szarvak, a NOS4A2 és a Spóra című regények, valamint számos novella és képregény szerzője. Furcsa időjárás című új kötete négy kisregényt, vérfagyasztó és társadalomkritikus történeteket kínál napjaink Amerikájáról.

 

Adatok:

Fordító: Uram Tamás

Kategória: fantasy

ISBN: 978-963-406-711-5

Terjedelem: 520 oldal

Ár: 3990 Ft

Kötés: kartonált

Borító körülvágott méret: 135x210 mm

Várható megjelenés: 2018. október

Címkék: fantasy kisregény Joe Hill

Szólj hozzá!

2018.10.03.

Shirley Jackson: Hill House szelleme

HannaCsilla

Túlnyomórészt mi is a friss megjelenések közül válogatunk, ritkán van lehetőségünk klasszikusokat kiadni, a Hill House szelleme azonban a kivételek egyike. Szerzőjét, Shirley Jacksont Amerikában évtizedek óta a horror/pszichothriller-irodalom megkerülhetetlen alakjaként tartják számon, 2007-ben díjat is elneveztek róla. A magyar könyvkiadás valamiért sajnos elment mellette, csak egy novelláskötete jelent meg nálunk (Sóbálvány, 1983), és Az autóbusz című novellája egy többszerzős antológiában – ráadásul ez utóbbi írása alapján készült Janisch Attila Hosszú alkony című, szűk körben nagyra tartott filmje.
A Hill House szelleme a kísértetházas horror-irodalom alapműve, Stephen Kingtől („Még nem volt szerencsém ennél tökéletesebb kísértetházas horrorhoz) Neil Gaimanen át („Ha még nem olvastál semmit Jacksontól, valami csodálatosról maradtál le.”) Donna Tarttig („Shirley Jackson történetei a valaha írt legfélelmetesebb sztorik közé tartoznak”) számtalan szerzőre gyakorolt nagy hatást.
Annak köszönhetően adhatjuk ki ezt a ragyogó könyvet, hogy a Netflix tízrészes sorozatot készített belőle, ráadásul a kimondottan tehetséges Mike Flanagan rendezésében, akit a horrorrajongók közül egyre többen ismerhetnek – a széria október közepén érkezik, és röviddel ezután kézbe vehetitek a regényt is.

 hillhouse_b1_web.jpg

Fülszöveg:

Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket.

A gótikus horrorirodalom klasszikusaként számon tartott regényből már két mozifilm (A ház hideg szíve, 1963; Az átok, 1999) és egy színdarab is készült, 2018-ban pedig Mike Flanagan forgatott belőle tízrészes Netflix-sorozatot.

Fordító: Bozai Ágota

Kategória: horror

ISBN: 978-963-406-716-0

Terjedelem: 296 oldal

Ár: 2990 Ft

Címkék: horror regény Jackson

Szólj hozzá!

2018.09.27.

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018

HannaCsilla

Hamarosan megjelenik a GABO SFF első, magyar szerzők műveit tartalmazó science fiction és fantasyantológiája.

Hazugságokból emelt város, halála után vezeklő festő, újragondolt mesék, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: tizenkilenc válogatott novella merész jövőképekről és bizarr álmokról ismert és új szerzőktől.

magyar_sff_2018.jpg

Tartalomjegyzék

Moskát Anita: A mesterhazugság
Buglyó Gergely: Hét perc és egyetlen pillanat
Sziács Viola: Eleven kék
Rusvai Mónika: Égigérő
Gaura Ágnes: Árnyék
Tallódi Julianna: Féligaz
Lőrinczy Judit: Macskakövek
Baráth Katalin: Halzsíros legenda
Kiss Gabriella: Vendégség
Sepsi László: Brúsz
László Zoltán: Világvégék
Farkas Balázs: A nevetés íze
Sümegi Attila: Gúzs
Molnár B. Gábor: Ne etesd a trollt!
Veres Attila: Fekete talán
Erdei Lilla: A jégkorszak tanúi 
Dragomán György: Kőasztal – Híd – Valhalla 
Takács Bogi: Erdőszellem, erdőszellem
Brandon Hackett: Mesterséges istenek

 

Oldalszám: 336 oldal

Ár: 3990 Ft

ISBN: 978-963-406-710-8

A borító Havancsák Gyula grafikus és Szabó Vince tipográfus munkája.

Címkék: novella antológia

Szólj hozzá!

2018.09.10.

Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett I-II.

GABO SFF

Idén hunyt el Ursula K. Le Guinaz egyik legnagyszerűbb és legnagyobb hatású fantasztikus írónő. Nevéhez huszonegy regény, tizenegy novelláskötet, négy esszékötet, tizenkét gyerekkönyv, hat verseskötet és négy regényfordítás kapcsolódik.

A tavaly év végén megjelent Valós és valótlan című, válogatott novellákat tartalmazó, két kötetes gyűjtemény után újabb két kötettel jelentkezünk a GABO SFF sorozaton belül, amelyek Le Guin hosszabb elbeszéléseiből és kisregényeiből válogatnak. Megtalálhatók köztük realista írások, a Haini-ciklus darabjai (többek között a Four Ways to Forgiveness eredetileg külön kötetbe összegyűjtött kisregényei)  és Szigetvilághoz írott művek is.

le_guin_a_megtalalt_es_az_elveszett.jpg

Ursula K. Le Guin meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Képzeletét, párját ritkító stílusérzékét, emberi érzékenységét, határozottságát, humorát és keménységét arra használta, hogy teljesen új társadalmakat, emberi viszonyulásokat vizsgáljon meg, és ezeken keresztül kutassa az örök emberit – mindazt, amiért az emberekre föl lehet nézni és mindazt, amit egy felvilágosult társadalomnak el kell vetnie. Hitvallása volt, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a némáknak, az irodalom tükrén keresztül fényre hozza a legintimebb és legfájdalmasabb tapasztalásokat.

A Valós és valótlan című novellagyűjtemény után a  nemrég elhunyt szerző hosszabb elbeszéléseiből és kisregényeiből válogat A megtalált és az elveszett két kötete.

Tartalomjegyzék

I. kötet

Birodalmaknál is hatalmasabb és lassabb

Buffalo lányai, gyertek ki

A Herne-nők

Egy másik történet, avagy a beltenger halásza

A megbocsátás napja

A nép fia

Egy nő felszabadulása

Vén Zene és a rabszolganők

II. kötet

A kereső

A lápvidéken

Szitakötő

Elvesztett paradicsomok

 

Címkék: novella kisregény Le Guin

Szólj hozzá!

2018.08.23.

Díjazott és jelölt novelláink 2018

GABO SFF

Nemrég kiosztották az egyik legrangosabb fantasztikus díjat, a Hugót, amit regény kategóriájában zsinórban harmadszor is N. K. Jemisin hozott el, ezzel történelmet írt. (Innen is gratulálunk a szerzőnek, aki novelláival sem ismeretlen itthon.) Novella kategóriában mi is érintettek vagyunk, ennek apropóján pedig elhatároztuk, hogy összegyűjtjük, a Jonathan Strahan által szerkesztett Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018 című antológiából hány írás kapott valamilyen elismerést vagy jelölést. Magunk is meglepődtünk, milyen szépen szerepelnek a kötet írásai a különféle díjakon. Talán ez is bizonyítja, hogy Jonathan Strahan remek érzékkel válogatja ki az emlékezetes, elgondolkodtató és élvezetes novellákat.

sff_2018_b1_media.jpg

A novellák és díjaik:

Suzanne Palmer: A botok titkos élete – Hugo-díj nyertes, Sturgeon-díj jelölt

Linda Nagata: A marsi obeliszk – Locus-díj nyertes, Hugo- és Sturgeon-díj jelölt

Samuel R. Delany: A houstoni remete – Locus-díj nyertes

Charlie Jane Anders: Ne vádolj és nem perelek – Sturgeon-díj nyertes, Locus-díj jelölt (és a James Tiptree Jr. díjon kiemelt)

Caroline M. Yoachim: Kilences karnevál – Hugo-, Nebula-, World Fantasy*- és Locus-díj jelölt

Vina Jie-Min Prasad: Válogatott falatok – Hugo-, Nebula- és Sturgeon-díj jelölt

Tobias S. Buckell: A zen meg az űrhajóápolás művészete – Sturgeon- és Locus-díj jelölt

Maureen McHugh: Járdák – Sturgeon-díj jelölt

Greg Egan: A Turing-gép diszkrét bája – Sturgeon-díj jelölt

Kai Ashante Wilson: Asszonyaik jajveszékelése – Locus-díj jelölt

Mary Robinette Kowal: A kesztyűkészítők tiszteletreméltó társasága – Locus-díj jelölt

Theodora Goss: Jöjjenek, lássanak eleven driádot! – Locus-díj jelölt

*a World Fantasy-díjat novemberben osztják majd ki

Címkék: sci-fi díj fantasy antológia

Szólj hozzá!

2018.07.09.

A novellapályázat margójára

HannaCsilla

Múlt héten lezárult a GABO SFF novellapályázata, amelynek során őszi Az év magyar science fiction és fantasynovellái kötetünkbe kerestünk novellákat rendszeresen vagy alkalomszerűen publikáló és amatőr szerzőktől egyaránt. A beérkezett pályamunkák puszta mennyisége is szükségessé tette, hogy szigorúan szűrjünk, és azokat a novellákat válogassuk be, amelyek nemcsak a szerkesztőink tetszését nyerik el, de a várható, veterán és laikus rajongókból összeálló olvasók számára is érdekesek lehetnek.

pexels-photo_1.jpg

Ez azt jelentette, hogy jó, vagy erősebb szerkesztést igénylő novellák is kiestek – ezeknek az írói érezhetően olyan szinten állnak, hogy számukra ez a blogbejegyzés nem nyújt sok újat; de mellettük akadt számos olyan írás, amelyek alapján hasznosnak éreztük végigvenni a típushibákat, hogy a jövőben ezek elkerülhetők legyenek. Arra nincs lehetőségünk, hogy részletesen és egyenként elemezzük a novellákat, vagy hogy írói kurzust tartsunk, így is hisszük azonban, hogy érdemes volt felhívni bizonyos problémákra a figyelmet.

Hogy az elején kezdjük, már a pályázati kiírásban megadott kritériumoknak sem felelt meg mindegyik novella: vagy nem voltak fantasztikusak, vagy a terjedelmük nem volt megfelelő, vagy már fennálló (és más kiadóhoz tartozó) franchise-hoz íródtak. Nem véletlenül kötöttük ki ezeket a feltételeket, és a kiírás végén megadott lista összeállításával is az volt a szándékunk, hogy a fáradt, kevés egyediséget tartalmazó ötleteket kiszűrjük. Minden klisét meg lehet természetesen csavarni úgy, hogy frissnek hasson, és egészen új oldalról közelítse meg a megszokott toposzt, de ez nem egyszerű írói feladat.

Ennek ellenére legalább tíz novellát kaptunk a klasszikus „fehér szoba” szituáció valamelyik variációjával – ebben az alaphelyzetben a novella hőse felébred, és vagy maga fedezi fel a számára ismeretlen környezetet, vagy egy másik szereplő összegzi számára az összes fontosabb tudnivalót. Ezt a videojátékos indítást azért emeljük ki külön, mert jól rávilágít egy mögöttes problémára: sok novellán érezni lehetett, hogy az írója menet közben találta ki a történetet, és az elején éppolyan bizonytalan volt, mint a szereplője.

Mondanunk sem kell, hogy a novellaírás legfeljebb a ráfordított időben tűnik egyszerűbbnek a regénynél, de ha a terjedelmet és a kidolgozásához szükséges időt és szellemi munkát vesszük, könnyen a novella kerülhet ki győztesen az összehasonlításból. A világának ugyanúgy koherens egységet kell alkotnia, mint egy regényének, a szereplőinek rövidebb idő alatt kell ugyanolyan meggyőző érzelmeket mutatniuk, és az információt jóval tömörebben és hatásosabban kell adagolni. Egy jeleneten belül különböző mértékben, de egyszerre kell foglalkozni a környezettel, a karakterrel, az érzelmekkel és a szituációval, miközben mindvégig szem előtt marad a téma is.

Egy novellát éppen ezért kudarcra ítél az, ha a terjedelem első ötödét a környezet és a szereplő(k) bemutatása foglalja el, majd csak azután szembesülünk a konfliktussal. Akármennyire érdekes és egyedi a világ, mi novellát, és nem világleírást keresünk; egy novella már az első néhány bekezdésben, de lehetőleg az első oldalon belül hozza az olvasót képbe a fontosabb elemekkel – környezet, karakter, szituáció, érzelmek – kapcsolatban.

Sok novella a lassú építkezés-gyors lecsapás eszközével élt, miközben a témáját egészen a végéig nem fedte fel. A szerkezet hiányából fakadóan a feszültség végig alacsony maradt, vagy a felütés után lezuhant, és ezt egy csavar már nem volt képes a végén helyrehozni.  Egy jól felépített történetben minden elemnek megvan a helye, a befejezést a kezdés előrevetíti. Amikor az író még keresi a történetet, hajlamos olyan mozzanatokkal kitölteni az oldalakat, amelyek ugyan hitelesek – vagyis nem mondanak ellent sem a világ törvényszerűségeinek, sem a karakter személyiségének –, mégsincs semmi jelentőségük. Nem szükséges leírni azt, ahogyan a szereplő, felkel, megreggelizik, elindul otthonról, hogy aztán megérkezve a munkahelyére végre szembesüljön a konfliktussal.

Apropó, konfliktus. Ha a karakter valahonnan el akar jutni valahová, és nincs, ami ebben megakadályozza, akkor nincs konfliktus. Néha ez az akadály csak egy rejtély vagy egy döntés, a lényeg: legyen nehéz a központi karakter számára. Itt jegyeznénk meg, hogy a konfliktus nem feltétlen jár együtt fizikai támadással vagy veszekedéssel, és fordítva: a konfrontáció sem jelez mindig valódi konfliktust. Gyakori hiba, hogy az író üres erőszakkal tölti meg az írásait jelentőségteljes akció helyett (nem véletlenül szerepelt a listánkban az, hogy lehetőleg kerüljék a szerzők az öncélú erőszakot). Hiába indít egy novella például űrcsatával; ha a feleket és a szereplőket nem ismerjük meg, nincs miért drukkolnunk akár egyik, akár másik félnek – képzeljük el, hogy menet közben kapcsolunk egy fociközvetítésre, ahol csak annyit tudunk a csapatokról, hogy az egyik piros, a másik kék mezben játszik.

Ugyanígy a konfliktus hiányán buktak el azok a novellák, amelyek bizonyos értelemben vágyteljesítő fantáziák voltak: a főhős találkozott ugyan egy rejtéllyel (például egy titokzatos férfival), de valós akadály nem gördült elé, és végül minden megnyugtatóan alakult (vagy ugyanígy valós konfliktus nélkül faképnél hagyták). Az olvasó érdeklődését az kelti fel, ha a karakter cselekvési szabadságát korlátozzák: vagy a rajta kívül álló okok vagy a saját megszállottsága – tehát, ha van valami akadály. Értjük, hogy  az írónak nehezére esik konfliktust belevinni a történetbe, ha túlságosan kedveli a karaktereket és nem akar ártani nekik. Ilyenkor azonban érdemes belegondolni, milyen nyomás alatt áll az ember, amikor például pénzt kell keresnie, hogy eltartsa a családot, vagy amikor meg kell óvnia a gyerekeit. Ha ezen nyomások közül bármelyik kiélesedik, az ember általában kétségbeesik, mégis megpróbál felülkerekedni a nehézségeken. Ez a konfliktus. Ami utána történik, az pedig a történet. Nem muszáj élet-halál kérdésre kiélezni egy konfliktust, az „élet" a karakter számára becsületet, önbecsülést és mások tiszteletének kivívását is jelentheti.

Ezzel persze nem azt mondjuk, hogy feltétlenül szükséges a konfliktus; bőven akadnak olyan írások, amelyek a reveláció eszközét használják, de még akkor is folyamatosan növelik a feszültséget, egészen addig, amíg fény nem derül a csattanóra. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy novellának számít a különféle ezoterikus hitrendszerek leírása, vagy a bármilyen nemes céllal leírt prédikáció – ezekből is akadt jó néhány.)

Akadtak olyan novellák is, amelyek, bár ügyesen voltak megírva, túl egyhangúnak bizonyultak. Még egy tragikus történetben is ki kell sütnie néha a napnak, kontraszt híján a komorság fásultsággá változik. Hiába rövid egy novella, nem bírja el, ha végig ugyanazokat a húrokat pengeti a szerző.

Sok novellán az is érezhető volt, hogy a szerzője nem csupán kevés novellát írt életében, de keveset is olvasott; és itt nemcsak az újra felfedezett csattanókra gondolunk, hanem arra is, hogy mintha még nem alakult volna ki a „fül”, amelyik a novellák felépítésében, ritmusában eligazítást adhatna. Nemcsak fantasztikus novellákat érdemes olvasni, de klasszikus és kortárs szépirodalmi novellákat is; kriminovellákat, sőt, romantikus novellákat, amelyek meg tudják adni azt a biztos bázist, amire az író aztán építhet. Létező téveszme kezdő írók között, hogy a novella „egyszerű”, és másodhegedűs csupán a regény (pláne a trilógia) mellett. Ez nem így van; a jó novella ugyanúgy magas írói felkészültséget igényel, és pusztán rövidebb terjedelme nem indokolja, hogy elég legyen csak úgy odakenni.

Felismerhető volt, amikor a szerző azt írta meg, amiről úgy gondolta, hogy másokat érdekelhet, nem pedig azt a történetet, ami őt érdekelte volna. Mi nem divatnovellákat keresünk, nem kell igazodni trendekhez, nem érdekel minket a jól ismert régi. Olyan fantasztikus novellákat szeretnénk látni, amelyeket nem tudna más megírni, csak az adott szerző, az ő saját, egyéni látásmódjával és érzékenységével, amelyek épp emiatt újak és különlegesek.

A pályázók többsége nem került be a kötetbe – ez eleve lehetetlen is lett volna, hiszen adott kötetmérettel számoltunk –, de bízunk benne, hogy még olvashatunk tőlük új írásokat.

 

 

Címkék: novella pályázat

1 komment

2018.07.02.

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 – eredményhirdetés

HannaCsilla

Immár harmadik éve jelenik meg magyarul Jonathan Strahan Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című antológiasorozata, amely kiváló merítést ad az angolszász fantasztikus irodalomból, és úgy éreztük, most jött el az ideje, hogy mellé tehessünk egy hazai válogatást is. Novellapályázatunkra rekordmennyiségű pályamű érkezett (240, nem beszélve a meghívott szerzőkről), és ugyancsak nehéz volt válogatni a sokszínű írások közül.

A felkért szerzőktől kapott és a zsűrizés során a kötetbe válogatott 19 novelláról úgy gondoljuk, remek metszetet adnak arról, hol tart ma a magyar fantasztikum: hazugságokból emelt város, halála után vezeklő festő, kifordított mesék, fonák Magyarországok, háborúzó mesterséges  intelligenciák és más témák jelennek meg a novellákban.

pexels-photo-261626.jpeg

A kötetbe kerülő novellák:

Baráth Katalin: Halzsíros legendák

Brandon Hackett: Mesterséges istenek

Buglyó Gergely: Hét perc és egyetlen pillanat

Dragomán György: Kőasztal - Híd - Valhalla

Erdei Lilla: A jégkorszak tanúi

Farkas Balázs: A nevetés íze

Gaura Ágnes: Árnyék

Kiss Gabriella: Vendégség

László Zoltán: Világvégék

Lőrinczy Judit: Macskakövek

Molnár B. Gábor: Ne etesd a trollt!

Moskát Anita: A mesterhazugság

Rusvai Mónika: Égigérő

Sepsi László: Brúsz

Sümegi Attila: Gúzs

Sziács Viola: Eleven kék

Takács Bogi: Erdőszellem, erdőszellem

Tallódi Julianna: Féligaz

Veres Attila: Fekete talán

A pályamunkák olvasása során megfogalmazódott bennünk néhány tanács, meglátás, amiket nemsokára kifejtünk a blogon, hátha segítik azok munkáját, akik nem kerültek be a kötetbe, de később szeretnének még pályázni hozzánk vagy máshová.

Gratulálunk a nyerteseknek és nagyon köszönjük az összes pályázónak a novellákat!

 

Címkék: sci-fi novella pályázat fantasy antológia antologia

Szólj hozzá!