Menü

Gabo webshop

Címkék

Aaronovitch (21) Adam-Troy Castro (3) Adams (14) Addison (5) akció (1) Akins (3) All You Need is Kill (1) antologia (6) antológia (12) Asimov (13) A Dűne messiása (2) A holnap határa (1) Bacigalupi (6) Barry (2) bejelentes (28) beleolvaso (9) Beukes (9) blogturné (1) blörbök (1) borito (30) Buglyó (6) Campbell (6) Colfer (15) Cserny Timi Pookah (2) Csigás Gábor (1) Dickinson (2) díj (2) disztópia (1) Doctor Who (3) Dozois (3) Dűne (2) e-könyv (1) ebook (4) Edge of Tomorrow (1) előrendelés (1) érdekesség (12) eredményhirdetés (4) értékelés (1) Ezüstkéz (1) fantasy (91) film (8) folyói (1) Frank Herbert (2) Góliát (1) grafika (11) Gregory (11) Hannu Rajaniemi (1) Hendrix (3) Holdstock (29) Holmberg (3) horror (9) idezet (7) interju (16) Irha és bőr (1) Jacek Dukaj (1) Jackson (1) játék (2) Joe Hill (2) Joyce (2) Kindle (2) kisregény (2) Kitschies (2) Kleinheincz (19) klímaváltozás (1) könyvajánló (1) könyvhét (2) körkérdés (5) kozerdeku (1) kritika (29) Leckie (19) Le Guin (4) light novel (1) Locus-díj (1) London (1) Lőrinczy (1) Mars 500 (1) McDonald (11) Miller (2) Mitágó-erdő (1) Moskát (19) Narrenturm (1) Netflix (1) Nix (4) novella (23) Novik (5) nyeremény (1) ólomerdő (1) pályázat (14) Panoráma (1) Pearson (12) Rajaniemi (1) regény (2) rejtvény (1) rendezvény (1) Rengeteg (1) részlet (1) Roberts (15) Robertson (3) Rothfuss (32) Rusvai (2) Sakurazaka (7) Sánta Kira (2) Sapkowski (5) sárkány (1) sci-fi (66) Shada (1) Smythe (39) St. John Mandel (4) Staveley (10) Strahan (5) Sümegi (4) Szakurazaka (7) tartalomjegyzék (1) thriller (3) Tikos Péter (2) Tom Cruise (1) Tünde Farrand (1) tündöklő (1) undefined (2) urbanfantasy (3) Vaják (4) Waclaw Felczak Alapítvány (1) Wecker (3) weird (1) Westerfeld (1) Witcher (3) YA (4) zsebkönyvsorozat (1) Címkefelhő

Facebook

Feedek

2013.08.13.

Rothfuss a világépítésről

r_g

Le_Nom_du_Vent_w.jpg

Sokat elmond Rothfuss pozíciójáról és könyveinek színvonaláról, hogy elég volt két regényt írnia, és már szaktekintélyként nyilatkozhat a világépítési stratégiákról. Idén júniusban is így tett: a "tovább" után magyarul olvasható egy rövid kérdezz-felelek a témáról.

Hol érdemes elkezdeni a világépítést?

Nincs olyan, hogy „ezt és ezt kéne” csinálni: mindenkinek más működik. Én másodlagos világ-építésben utazom, mint Tolkien: létrehozok egy új világot, és elmesélek egy benne játszódó történetet. Persze még akkor is saját világot kell teremteni a sztorinknak, ha a mi valóságunkban játszódik.

A folyamatnak két része van: az első maga a világteremtés, a második a világ összekapcsolása a történettel. Nem érdemes a kitalált világunk minden egyes elemét beépíteni a történetbe. Annak, amit az író tud a világáról, szerintem olyan 10%-a szerepeljen a történetben. Nálam ez úgy 4%.

Milyen világépítési stratégiáid vannak?

Kettőről tudok, a két végletről. Az egyik a rögeszmés, túlontúl aprólékos világépítés, a másik a hagyományos „díszletezés”.

Én az előbbi kategóriába tartozom. Ennek az az előnye, hogy az ilyen aprólékosság súlyt ad a könyvnek, míg más regények papírvékonynak tűnnek. A hátránya az, hogy iszonyú sok időt igényel.
Persze nem muszáj 1000 órát eltölteni világépítéssel. A másik véglet az, hogy úgy állunk hozzá, mintha egy filmes díszletet építenénk: összekalapáljuk a deszkákat, rájuk dobunk egy kis festéket, és kész is a város.

Hol kezdesz hozzá a világépítéshez?

Elgondolom, hogy az adott figurának mondjuk el kell töltenie egy kis időt egy nagyvárosban, ami olyan, mint London az ipari forradalom idején.

Hol épülnek nagyvárosok? Kereskedelmi utak metszéspontjában. Amik összefüggésben vannak a folyókkal. Honnan jönnek a folyók? Vannak víztározók és egyebek. Újra és újra fel kell tenni egy újabb kérdést.
Világosan kell látnunk, mik a kulturális különbségek a mi világunk és a teremtett világ között.

Hogyan mutatod be a világot az olvasónak?

Nagy a kísértés, hogy először mutassuk be a világot, tudjuk le, hadd haladjon a sztori. De ez a lehető legrosszabb döntés.

Szerintem tartsuk vissza az információkat az olvasótól. Így tudjuk felcsigázni az érdeklődését.

Hogyan néz ki nálad a világépítés gyakorlati oldala?

Van egy vázlatos térképem, jegyzetelek, és gondolkodom. De a jegyzetelés nálam nem olyan szigorú, nincs egy pipálgatható listám. Eleve nem vagyok összeszedett típus.

Mi a legjobb/legrosszabb módja a teremtett világ bemutatásának?

Ne legyen olyan jelenet, hogy egy szereplőnek eszébe jutnak a sárkányok, mire egy másik felöklendez egy 20000 szavas bekezdést a témáról. A kiselőadás-módszer szörnyű.

Én azt szeretem, ha a karaktereim vitatkoznak valamiről. Párbeszédben kerül bemutatásra a világ, és ez dinamikusabb. Például elindulhat egy beszélgetés két figura között arról, hogy a sárkányok valóban léteznek-e.

Mi a kedvenc, világépítéssel kapcsolatos elemed, amit még nem használtál?

Egy olyan valutarendszer kidolgozása, amely az adott világ kulturális fejlődésében gyökerezik.

Honnan tudod, mit érdemes megtartani, és mit nem?

A történet a király. Ha valami olyasmit teszünk bele a könyvbe, ami nem a sztori haladását szolgálja, hibát követünk el. Szokták mondani, hogy ha romantikus regényeknél meg lehet állapítani, a szerző melyik ponton kezdett magához nyúlni, akkor túl messzire ment.
Ez igaz a világépítésre is. Ha nem a sztori érdekében, hanem a saját szórakoztatásunkra csináljuk, túl messzire mentünk.

(A fordítás az alábbi szöveg rövidített változata.)

Címkék: interju Rothfuss

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gabosff.blog.hu/api/trackback/id/tr305458666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása