„Nagyszerű könyv. Urban fantasy. Olvassátok el. 

Hogy miért? Megmondom…

1. Szellemes. 

2. Nem klisés. 

3. Okos. 

4. Londonban játszódik, és olyasvalaki írta, aki érezhetően jól ismeri Londont. 

5. A főhősnek szerethető stílusa van. 

6. Remek a nyelvezete. 

7. A szerző nyilvánvalóan hamisítatlan kocka. Ritka, hogy valaki egy könyvben hivatkozik Tolkienre, Newtonra és Az utolsó léghajlítóra. 

Ha valaki az ég világon semmit sem tud Londonról vagy az angol kultúráról (csak az amerikai történelem elmúlt három évtizedével van tisztában), azt ez a könyv talán megizzasztja egy kicsit. Lehet, hogy időnként meg kell állnia, hogy megeméssze az új információkat, vagy hogy a kontextus alapján megértsen egy-egy utalást.

Akinek ez problémát jelent, nézheti tovább a Törtetőket, vagy újraolvashatja valamelyik Alkonyat-könyvet. Vagy kútba ugorhat. Igazából egykutya.

A többieknek, akik tudják, hogy az olvasás (sőt, talán az élet) egyik legnagyobb öröme a tanulás, a világról szerzett ismereteink bővítése, azt mondom: megtalálták a nekik való könyvet. Gratulálok, nyertek!”

(forrás) 

(megjegyzés: a könyv Amerikában Midnight Riot címen jelent meg, az angolhoz képest némileg módosított formában, Rothfuss ezt a kiadást olvasta)