Hamarosan megjelenik Karen Akins Időhurok című ifjúsági sci-fije. A magyar kiadás borítóját Sánta Kira készítette.

A tizenhat éves Bree Bennis olyan iskolába jár, ahol az időutazás kötelező tantárgy, és szó szerint veszik a történelmi kirándulásokat. Miután háromszor is kudarcot vall a XXI. századba tett félévi küldetésén, mert véletlenül túszul ejt egy fiút, már az ösztöndíja forog kockán.

Amikor visszaszökik a múltba, hogy hallgatásra bírja a fiút, nem megy elég messzire: Finn közben három évvel idősebb lett, ráadásul meg van róla győződve, hogy szerelmesek egymásba Bree-vel, vagyis a lány jövőbeli énjével, aki közel sem tartja olyan elviselhetetlennek. Még tovább bonyolódik a helyzet, amikor Bree akaratán kívül magával viszi Finnt a XXIII. századba, majd rájön, hogy valaki üldözi, aki nem csak őt akarja tönkretenni, hanem a múltat, a jelent és a jövőt is.

A Sabriel mára klasszikusnak számítóifjúsági fantasy, amelyet számos nyelvre lefordítottak és világszerte több mint egymillió példányban kelt el. Bízunk benne, hogy a magyar olvasóknak is éppúgy kedvence lesz – ízelítőt most ezen a linken olvashattok belőle.

Garth Nix ausztrál író, aki gyerek- és ifjúsági könyveiről ismert, és már íróvá válása előtt is a könyvkiadásban dolgozott. Régi Királyság-sorozatának köteteivel elnyerte az Aurealis- és a Ditmar-díjat, könyvei felkerültek a nevesebb bestsellerlistákra, és negyven nyelvre fordították le őket. Jelenleg Sydneyben él feleségével és két gyerekével.

A Gabo SFF sorozatban 2015-ben elsőként érkező regények között van a Régi Királyság-sorozat első kötete, a Sabriel, amely 1995-ös első megjelenése óta klasszikussá vált és világszerte több mint egymillió példányban kelt el.

Fülszöveg:

Sabriel, akit gyerekkorában küldtek Ancelstierre egyik bentlakásos iskolájába, nem sokat tud a zabolátlan mágiáról vagy a holtakról, akik a Régi Királyságban nem hajlandók halottak maradni. Utolsó tanévében azonban apjának, Abhorsennek nyoma vész, és Sabrielnek be kell lépnie a Régi Királyságba, hogy megkeresse. Hamarosan társául szegődik Mogget, a macska, akiben komisz lélek lakozik, és Harlekin, egy fiatal chartamágus. Ahogy egyre mélyebbre hatolnak a birodalomba, úgy növekszik a fenyegetés, amely a halál kapuin túlnyúlva már az élők világát veszélyezteti.

Sabrielnek szembe kell néznie végzetével egy olyan világban, ahol az élők és holtak közti határvonal néha nehezen látható – és időnként el is tűnik.

A Régi Királyság-sorozat honlapja

A Locus magazin (a legnagyobb SF szakmai lap) minden évben összeállítja az előző évi kiadásokból az ajánlott olvasmányok listáját. Az erre felkerülő művek, ha nem tükrözik mindenki ízlését, a legizgalmasabb, legújítóbb írások közé tartoznak.

A 2014-es olvasmánylistán most négy  olyan regény is szerepel, amely idén megjelenik a GABO kiadónál: Ann Leckie Radch Birodalom trilógiájának második kötete, az Ancillary Sword, Daryl Gregory Afterparty-ja, Paolo Bacigalupi ifjúsági thrillere, a The Doubt Factory (A kételygyár) és Brian Staveley epikus fantasy debütálása, a The Emperor's Blades (A császár pengéi). Ezeken kívül Ian McDonald és Garth Nix is a listára kerültek egy-egy olyan regénnyel, amelyek előzménye a GABO SFF sorozatban látott (vagy lát idén) napvilágot.

Már a 2013-as ajánlott olvasmánylistával is jól álltunk: azóta megjelent Max Barry Lexikonja és Lauren Beukes Tündöklő lányok című regénye, a Mellékes igazság, és hamarosan Helene Wecker A gólem és a dzsinn című történelmi fantasyje is kijön a GABO-nál, valamint egy személyes kedvencünk is, akiről hamarosan bővebben is írunk itt, a blogon.

Érdekes programot ajánlunk holnapra: a PopJak rendezvénysorozat keretében Fekete I. Alfonz, a Próza Nostra kritikusa  beszélget Moskát Anitával, a Bábel fiai szerzőjével és Csurgó Csabával, a Kukoricza írójával a fantasy hazai trendjeiről és a munkáikról.

Az esemény Facebook oldaláról: 

"Az elmúlt néhány évben számos alműfajjal gazdagodott a magyar fantasy-paletta. A kilencvenes évek szerepjáték-hagyományaitól(M.A.G.U.S.) elszakadva találunk urban fantasy-t (László Zoltán: Egyszervolt), young adult közönséget célzó variációkat népmesékre (Kleinheincz Csilla: Ólomerdő) és steampunkra (Lakatos István: Óraverzum) vagy éppen mágikus realizmussal megbolondított háborús regényt (Lőrinczy Judit: Ingókövek)."

Az eseményre az RS9 Színházban (Rumbach Sebestyén utca 9.) 19 órakor  kerül sor.

A Cultura Magazin 2014-ben is az irodalmi életben dolgozókat, arról írókat, kiadókat kért meg, hogy összegezzék az évet. Minket is megkerestek, a rövid összegzés itt olvasható.

Az elmúlt hetek során egyenként felfedtük, milyen könyveket tervezünk 2015 első félévére, és most arra gondoltunk, a könnyebb eligazodás érdekében összeállítunk egy gyűjtőposztot. Ahogy jeleztük, ez nem végleges sorrend, és egyes esetekben munkacímeket használunk. 

Robert Holdstock: Lavondyss

Karen Akins: Időhurok

Garth Nix: Sabriel

Jack Campbell: Rendíthetetlen

Helene Wecker: A gólem és a dzsinn

Patrick Rothfuss: A néma dolgok lassú szemlélése

Adam-Troy Castro: A holtak küldöttei

Moskát Anita: Horgonyhely

Brian Staveley: A császár pengéi

Grady Hendrix: Horrorstör

Tévedtél már el az IKEA bemutatóterében? Álltál már úgy a szoba közepén a lapra szerelt bútor darabjai előtt, hogy tudtad, ezt a szerkezetet a vásárló őrületbe kergetésére találták ki?

Akkor valószínűleg ismerős lesz neked ORSK áruháza, ahol minden a vásárló kényelméről és kiszolgálásáról szól... a felszínen. Grady Hendrix zseniális, formájában IKEA-katalógust idéző könyve az idei év legjobban dizájnolt horrorregénye, amelyben az ORSK munkatársai egy éjszaka az áruházat rongáló betörő helyett valami egészen másra bukkannak, és kezdetét veszi a rémálom a bútoráruházban.

A Horrorstör 2015-ben jelenik majd meg a GABO Kiadónál.

Sepsi László író és kritikus a Próza Nostra oldalán a következőképpen ajánlotta a könyvet:

„A Horrorstör könnyeden indul, mint egy Edgar Wright-film, de mind sejtjük, hogy a széklettel összemaszatolt BROOKA dívány rejtélye mögött elmondhatatlan borzalmak lappanganak, hamarosan vér és ektoplazma szennyezi majd a makulátlan FRANJK asztalokat. Mert hajnali kettőkor kihunynak a fények, és ezután az ORSK már nem áruház, hanem az, ami évszázadokkal korábban volt: a Cuyahoga Panopticon, ahol a kérlelhetetlen főfelügyelő szabadította meg a rábízott szerencsétleneket minden emberi gyengeségüktől.” Olvassátok el a teljes ajánlót, érdemes.

Rothfuss regényeit leszámítva eddig nem gondoztunk epikus fantasyt, de úgy éreztük, Brian Staveley idén indult sorozata mellett nem mehetünk el. "A Csiszolatlan Trón krónikája" (Chronicle of the Unhewn Throne) néven ismert trilógia egy császár meggyilkolása után beállt káoszról mesél, amelyben a néhai uralkodó három gyermekének sorsát követhetjük nyomon, akiknek nemcsak a merénylet közvetlen hatásaival, de a mögötte húzódó összeesküvéssel is meg kell birkózniuk.

A több szálon futó történet nemcsak a a nagyívű, világ sorsát befolyásoló események ábrázolásában erős (méghozzá lenyűgözően érdekes, keleti filozófiákat is magába foglaló világról van szó), hanem a szereplőket is mélységükben mutatja meg. A Csiszolatlan Trón krónikája vibrálóan izgalmas és feszült játszmákkal teli trilógiának ígérkezik, amely repülőstarttal került a legjobb kortárs epikus fantasyk közé.

A császár pengéi Staveley első regénye, és máris Martinhoz, Eriksonhoz és Sandersonhoz hasonlítgatják – soha rosszabb indulást. A szerző egyébként szerényen így mutatja be magát a Goodreads oldalán:

„A vidéki Vermont egy hosszú földútja mellett élek, ahol felváltva írok, gyereket nevelek, futok, bendzsózok, és javítom az otthon elromlott berendezéseket, ez utóbbi tevékenység pedig egészen elképesztő módon egyre több időmet felemészti."

Az SFMagon olvashattok egy cikket az első két kötetről.

(A regényt saját borítóval adjuk majd ki.)

Moskát Anita Bábel fiai című fantasy regénye szerintünk az idei év legizgalmasabb magyar fantasy debütálása volt szokatlan világával és nyomasztó légkörével. Második regénye, a Horgonyhely még érdekesebbnek ígérkezik, a jövő évi Könyvhéten lát majd napvilágot.

Képzelj el egy világot, ahol nem választás, hanem a világ rendjébe beleírt törvény az, hogy „itt élned, halnod kell” – ahol megszülettél, ott kell leélned az életedet, a föld ugyanis fogva tart, és elég néhány kilométerre eltávolodnod szülőhelyedtől, hogy fájdalmak gyötörjenek. E szabály alól csak a terhes nők jelentek kivételt, ők az egyedüliek, akik utazni, kereskedni képesek, és ez egy különös hierarchiájú társadalmat eredményez, ahol a férfi-nő, anya-gyerek és apa-gyerek viszony is gyökeresen eltér a megszokottól. Moskát Anita annyira új szemmel néz a férfiak és nők viszonyára, mint ahogy Le Guin tette A sötétség balkezében – nem ítélkezőn, de kíméletlenül.

A regény egy hajón született, a nők uralma ellen lázadó férfit, szabadulni vágyó lányát és egy föld mágiáját használni képes férfit követ, akiknek sorsa összefonódik, és a történet során feltárul a világ működésének titka is. Izgalmas, szókimondó, mindkét oldalt megértő és komoly kérdéseket feszegető genderfantasy, amely semmilyen másik regényhez nem hasonlít.

A lenti festmény a kolumbiai Marcela Bolívar munkája, ezt tervezzük felhasználni a Horgonyhely borítójához. Ha a kép stílusa, hangulata ismerős, az nem véletlen: a Lavondysson is egy Bolívar-művet láthattok.