Eddigi munkássága alapján úgy tűnik, Smythe nem érdeklődik a novellaírás iránt, sok szerzővel ellentétben a honlapján sem közöl rövid írásokat. Nemrég azonban megtört a jég: az Anne C. Perry és Jared Shurin által szerkesztett The Lowest Heavenben (amely idén júniusban jelent meg) A felfedező szerzőjétől is található novella. A kötet sztorijai a Naprendszer valamelyik égitestéhez kapcsolódnak, legyen szó a Merkúrról vagy a Halley-üstökösről, és a történeteket fényképek, illetve grafikák illusztrálják. A Royal Observatory Greenwich és a Visions of the Universe című kiállítás együttműködéséből született könyvben Smythe mintha különcködne: míg a többiek bolygót, kisbolygót, holdat vagy üstököst választottak, ő a Voyager 1-ről, vagyis az amerikai Voyager-program első űrszondájáról írta kötetzáró kisprózáját ("The Grand Tour").

Fordító: Varró Attila

Kötés: Kartonált

ISBN: 978-963-689-728-4

Kiadási év: 2013

Oldalszám: 368

Az Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyebb, mint valaha is gondolták volna.

Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon, a szerzőről Angliában tavaly díjat neveztek el.

Big Thinkers címen 1999 és 2002 között közel fél órás epizódokból álló sorozat futott a ZDTV (később TechTV) csatornán. A különböző természet- és bölcsészettudomány-területek képviselői között (listáért klikk ide) Adams talán egyedüli regényíróként szerepelt a programban. Bár aktualitása nincs, a 22 perces interjú szerencsére teljes egészében megtekinthető:

"Hagyományos sci-fi rémmese. Ez a meghatározás nem kicsit hangzik mulatságosan – de ez jellemzi talán a legjobban A felfedezőt, hiszen hiányzik belőle a ma divatos arculatok egésze. Nem űroperai, nincs rá hatással a napjaink friss hangjait körítő nanománia, genetikai vagy  ökológiai megközelítés, szingularitás és társai. Ha rokon érzeteket keresek hozzá, akkor a klasszikus jövőbe nézők könyveit kell kézbe vegyem, például a méltatlanul elfelejtett Gyilkos idő válogatás-kötetét - amelyet a Maecénás adott ki borzalmatosan rá nem illő borítóval egykor, és az 1953-as esztendő gondolatébresztő novelláit listázza Clarke-tól William Morrisonig. Félreértés ne essék, ezzel nem sugallom, hogy A felfedező poros. Inkább azt szeretném sugallni: időtálló. Valójában e könyv szellemi papája Poe-tól az Arthur Gordon Pym, a mamája Joseph Konradtól A sötétség mélyén; nagybácsija a Hármas számú űrbázis, balkezi tesója a Moon, hogy két mozit is idekössek múltból és közelmúltból. Figyelitek, hogy dicsérem?"

Bővebben itt!

Ha már Colfer kapcsán tegnap előkerült néhány rajongói grafika, itt egy újabb érdekesség, ezúttal A szél neve vonatkozásában: a regény egyik ügyes kezű rajongója ("Jazza") videót töltött fel Rothfuss híres főhősének megrajzolásáról. Az alig négy perces felvételen, amely az úgynevezett speedpainting műfajába tartozik, lekövethetjük, hogy az alkotó pár vonalból eljut egy igen kidolgozott figuráig.

Nemrég, a filmadaptáció bejelentésének hírére, újjáéledt a Colfer ifjúsági fantasy-sorozatával foglalkozó http://www.artemis-fowl.com, ami az egyik legprofibb forrás a téma iránt érdeklődők számára. Egy közelmúltbeli posztjukban összegyűjtöttek pár rajongói grafikát, amiket a népszerű széria ihletett: itt megtekinthető a válogatás.

Egy múltkori bejegyzésben szó esett róla, hogy Smythe megírta A felfedező folytatását. Most két konkrétummal egészülhet ki a korábbi poszt: a regény címe valóban The Echo ("A visszhang") lesz, és a keményfedeles változat Angliában jövő januárban jelenik meg. A brit kiadásért felelős Harper Voyager honlapján már adatlappal rendelkezik a kötet.

"Fokozatosság. Ez az, ami teljes egészében jellemző a regényre és végig megfigyelhető a történetvezetésben. A kezdeti „idilli” állapotot fokozatosan és lassan váltja fel előbb az események okozta döbbenet, majd a félelem és a tudatlanság, míg végül az egész tetőzik a felismerésben és a helyzet megoldását szorgalmazó elkeseredett törekvésekben. Ez a lépcsőről lépcsőre haladás okozza az olvasóban is a feszültséget, és ez a várakozás úgy nő bennünk, ahogyan annak a bizonyos visszaszámlálónak a lapjain peregnek a számok."

Bővebben itt!

Az Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna.

Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon, a szerzőről Angliában tavaly díjat neveztek el.

Aki érdeklődik a filmek iránt, a közelmúltban belefuthatott a Velencei Filmfesztiválon debütált Under the Skin előzetesébe. A rendhagyó sci-fi a videoklipekkel nevet szerzett, és már harmadik játékfilmjénél tartó Jonathan Glazer (Szexi dög, Születés) munkája, amelynek alapjául Michel Faber A felszín alatt című regénye szolgált. A könyvet tíz évvel ezelőtt kiadtuk, újranyomása nem várható, de a kötetre kíváncsiak számára jó hír, hogy még mindig megvásárolható.