Menü

Gabo webshop

Facebook

Feedek

2016.12.28.

2017-ben várható – Charlie L. Holmberg: A papírmágus

GABO SFF

Charlie L. Holmberg trilógiája az Amazonon tartósan a legnépszerűbb YA fantasy könyvek között volt 2015-ben és 2016-ban, a filmjogait a Disney vette meg.

Az alternatív viktoriánus-kori Angliában játszódó történetben Ceony Twill a mágusképzőből frissen kikerülve alig várja már, hogy kijelöljék számára az anyagot, amelyből onnantól fogva a mágiáját fogja meríteni – ám hiába sző álmokat a fémmágusi karrierről, Emery Thane, egy papírmágus mellé jelölik ki tanoncnak. De hát mire jó a papír egyáltalán?

adventi_2016_6.jpg

Ceony azonban hamarosan rájön, hogy nemcsak új mestere, de a neki szánt mágikus irányzat is nem várt meglepetéseket tartogat, mielőtt azonban teljesen elsajátíthatná a tudást, szembetalálkozik tanára sötét múltjával és egy olyan tiltott mágiával, amellyel szemben szinte reménye sem lehet felvenni a versenyt. Mégis muszáj megtennie, mert szó szerint Thane szíve a tét.

A GABO SFF új YA sorozata reményeink szerint ugyanúgy elvarázsolja majd az olvasóit, ahogyan Mary E. Pearson könyvei tették.

the_paper_magician_cover.jpg

Címkék: fantasy bejelentes Holmberg

Szólj hozzá!

2016.12.23.

2017-ben várható – Seth Dickinson: Kormorán Baru, az áruló

r_g

Jövőre újabb névvel bővül a Gabo SFF sorozat szerzőinek köre, ezúttal Seth Dickinsont mutatjuk be nektek. A fiatal amerikai írónak eddig novellái jelentek meg különböző folyóiratokban, mint az Asimov's, a Clarkesworld és a Strange Horizons, illetve a Destiny és a Blue Planet című számítógépes játékokon dolgozott, regényíróként pedig tavaly debütált a Kormorán Baru, az árulóval (The Traitor Baru Cormorant).

adventi_2016_5.jpg

Az epikus geopolitikai fantasyként is jellemzett regény egy birodalom megdöntéséről szól. A címszereplő kislányként végignézi, ahogy a Maszkák Birodalma leigázza a szigetét, megszabadul az apjától, átírja a helyi kultúrát és hagyományokat. Baruban nyilván gyűlölet ébred, de elfojtja, mert tudja, hogy türelmesnek kell lennie, csak úgy állhat bosszút, ha alaposan megtervezi. Úgyhogy szép lassan beépül ellenségei közé, és elkezdi megmászni a szamárlétrát, hogy kellően magasra érve lesújthasson, és felszabadíthassa a népét.

Dickinson nyelvileg is feltűnően igényes regényéről még nem lehetett sokat hallani, mert a puhafedeles kiadása csak idén november végén került boltokba, de szerzőtársai körében már több rajongót is szerzett magának, Chuck Wendig szerint a könyv "Gyönyörű és brutális", Max Gladstone pedig úgy fogalmazott, hogy "Dickinson költői Dűnét írt".

A Kormorán Baru, az árulóról emellett eszünkbe jutott a House of Cards is, ami a sorozatot ismerve igencsak jó ajánlólevél: aki belekezd majd a vaskos első kötetbe (hogy hány folytatás lesz, egyelőre kérdés, mi is csak annyit tudunk, hogy a szerző a második részen dolgozik), sok cselszövésre és hazugságra, helyezkedésre és manipulációra számíthat, és persze egy olyan főhősnőre, akit egész biztosan nem felejtünk el.

A regény Kemenes Iván fordításában jelenik meg a 2017-es Könyvfesztiválra.

baru_borito.jpg

Címkék: fantasy bejelentes Dickinson

Szólj hozzá!

2016.12.21.

2017-ben várható – Ian McDonald: Luna – Újhold

GABO SFF

A Hold meg akar ölni.

Talán akkor öl meg, amikor kifogysz a számodra kijelölt élelem-, víz- és levegőkészletből, épp, mielőtt összekaparnál némi pénzt. Talán akkor öl meg, amikor csapdába esel az öt uralkodó család – az öt Sárkány – közti játszmában. A Holdon meg kell küzdened minden talpalatnyi helyért.

És Adriana Corta pontosan ezt tette.

A Hold legfiatalabb uralkodócsaládjának fejeként Adriana kicsavarta a Hold hélium-3 iparát a Mackenzie vállalat kezéből, és kivívta családjának az új státuszt. Élete alkonyán azonban Adriana vállalatát számos ellenség támadja, akiket üstökösszerű felemelkedése során szerzett. A Corta család csak úgy maradhat fent, ha Adriana öt gyermeke megvédi az anyjuk birodalmát a támadóktól... és egymástól is.. 

 

adventi_2016_4.jpg

Ian McDonald Luna című regényén dolgozunk már egy ideje, 2017 első félévében pedig végre megjelenhet. 

A számos díjat elnyert McDonald arról híres, hogy szívesen rajzolja meg egzotikus kultúrák jövőjét. Ezúttal a Hold virágzó ipari birodalmát teremtette meg, ahol a pénzügyi-közigazgatási hatalmat gyakorló öt nagy család veszedelmes intrikái az egyik dinasztia, a Corták bukásával fenyegetnek. A Luna: Újhold nagyívű és fordulatos maffiaregény a Holdon, ahol a levegőnek,víznek, szénnek és információnak egyaránt ára van. 

A könyvet sokan emlegetik úgy, hogy ez a Trónok harca a Holdon, és bzionyos szempontból nem is állnak messze az igazságtól: a Hold kegyetlen világában az életet az árulás és az üzlet határozzák meg.

 

mcdonaldi-luna1-newmoonuk.jpg

 

 

Szólj hozzá!

2016.12.19.

2017-ben várható – Mary E. Pearson: Az árulás szépsége

GABO SFF

Mary E. Pearson ifjúsági fantasy trilógiája az öntörvényű, de hatalmas felelősségérzettel bíró Lia hercegnőről a GABO SFF sorozat egyik közönségkedvence. A lezárást az első könyveink között hozzuk el, és egy különleges meglepetést is tartogatunk mellé: a kötet tartalmazni fogja a Morrighan című kisregényt, amely a Fennmaradottak ősi történetét meséli el.

adventi_2016_3.jpg

 

Lia túlélte Vendát – de a Morrighan elpusztítására törekvő gonosz erő is életben maradt, és csak a hercegnő állíthatja meg.

A közelgő háború miatt Liának nincs más választása, magára kell öltenie az Első Leány, a katona – és a vezér – szerepét. Amikor megpróbálja figyelmeztetni Morrighant, összekülönbözik Rafe-fel, és nem tudja, megbízhat-e Kadenben, aki követte őt.

A Fennmaradottak krónikájának fináléjában árulókat kell leleplezni, áldozatokat kell meghozni, és végre kell hajtani a lehetetlent, mert valamennyi királyság sorsa a tét.

beautyofdarkness.jpg

Szólj hozzá!

2016.12.15.

2017-ben várható – Brian Staveley: Az utolsó halandó kötelék

GABO SFF

Hamarosan vége az évnek, mi pedig szokás szerint lerántjuk a leplet várható megjelenéseinkről. A héten már bejelentettük Jack Campbell Vakmerőjét, katonai sci-fi sorozatunk második kötetét, most pedig az epikus fantasy rajongóinak hozunk jó híreket: még az első félévben lezárul Brian Staveley nagyszabású trilógiája, A Csiszolatlan Trón krónikája.

adventi_2016_2.jpg

Az utolsó halandó köteléket a Kirkus 2016 legjobb fantasztikus könyvei közé sorolta, nem véletlenül. A történet főszereplői, a halott császár három gyermeke tovább hajszolják céljaikat, amelyek sokszor ellentétben állnak egymással, és immár nemcsak a csestriimek mitologikus faja, de maguk az istenek is beszállnak a küzdelembe. A pörgő jelenetek és a kiszámíthatatlan fordulatok mellett kiemelendő, hogy itt az eposzi cselekmény végeredményben egy filozófiai alapkérdés óriásira nagyítása, a karakterek és események pedig az egymással szembeállított tételek. Mennyiben határozzák meg az emberi mivoltunkat az érzelmeink, mennyire maradhatunk emberek nélkülük? Szükségünk van-e fájdalomra, örömre, szeretetre? Más fajnak tekinthető-e az, aki ezekre képtelen, és vajon tökéletesebb vagy tökéletlen?

Az utolsó halandó kötelék méltó lezárása az ambiciózus trilógiának, de aki megszerette a szereplőket, annak később sem kell nélkülöznie őket: a szerző következő könyve, a Skullsworn a halál-papnő Pyrre történetét meséli majd el.

A kötet fordítója Sziklai István, a magyar borítót pedig Tikos Péter készíti el. Addig is álljon itt a külföldi kiadás borítója:

lastmortalbond.jpg

Címkék: Staveley

3 komment

2016.12.13.

2017-ben várható – Jack Campbell: Vakmerő

GABO SFF

Hamarosan vége az évnek, mi pedig elkezdjük leleplezni pár jövő évi címünket.

A Szövetség már egy évszázada vívja háborúját a Szindikátus Világokkal szemben. Flottája csapdába esett az ellenséges terület szívében, és John „Black Jack” Geary flottakapitányra hárult a feladat, hogy a hajóit visszavezesse a biztonságba. Az út azonban hosszú és veszedelmekkel teli, és a flottát nem csupán a szindikátusiak túlereje, de egy belső lázadás is fenyegeti.

Jack Campbell egy nyugalmazott amerikai haditengerésztiszt, John G. Hemry írói álneve. Elsősorban modern űroperát és katonai témájú science fiction műveket ír. A népszerű Az elveszett flotta sorozatot eddig nyolc nyelvre fordították le, a Vakmerő a népszerű sorozat második kötete.

A borító festője a csodálatos Stephan Martiniere, a fordító Tamás Gábor.

A Vakmerő terveink szerint 2017-ben első könyveink között lesz, év végén pedig folytatása, a Merész is megjelenik.

vakmero_b1.jpg

Címkék: Campbell

1 komment

2016.11.29.

Utazásaim Breqkel – a fordító gondolatai a Radch Birodalom trilógiáról

GABO SFF

A Radch Birodalom az első trilógia, amelyik a GABO SFF sorozatban lezárul, és több szempontból is mérföldkő. Amikor először olvastam a Mellékes igazságot, még érezni lehetett rajta a nyomda illatát, és legfeljebb csak sejteni lehetett, hogy siker lesz. Hogy mekkora, az még engem is meglepett – ritka az, hogy ennyi különféle díj zsűrije és szavazóközönsége ennyire egyetértsen, különösen egy olyan debütáló szerző esetén, aki előtte nem épített fel magának rajongói közösséget.

De azt gondolom, értem a sikerét. A The Kitschies jelölése idején az SFmagra is írtam a könyvről, ahol megjegyeztem, hogy Leckie-nek sikerült jól eltalálnia az arányt a nóvumot kereső vájtfülű közönségnek és a sci-fibe csak éppen néha belekóstoló olvasóknak szóló téma között. A Radch Birodalom egyszerre volt idegen és ismerős – mind a világ, mind a történet elsősorban az emberre, az egyénre koncentrált, és azon belül is arra, mégis mit jelent az önazonosság.

Breq és fő ellenfele egyaránt több testben élő, elvileg egységes intelligenciák. Míg Breq többi testét elvesztve örökös hiánnyal küzd, és azon töpreng, hogy egyetlen testben, a korábbi gestalt-állapot nélkül is teljes személynek számít-e, addig a fő konfliktust az okozza, hogy ellenlábasa, Anaander Mianaai, a birodalom uralkodója még a különálló testekben futtatott gondolatok szinkronizálásával sem képes elérni a valódi egységet, és a naprendszereken átnyúló, több ezer hús-vér alállomásban élő elme óhatatlanul megosztottá válik.

mellekes_trilogia.jpg

Bár az első kötetet még katonai sci-fiként pozicionálták, a második kötetnél már nyilvánvalóvá vált, hogy ez a katonai környezet ellenére nem igaz. Ahogyan Breq egyre érzékenyebben reagál a birodalom társadalmi rendszerébe kódolt igazságtalanságokra, és a polgárháborús feszültség közepette külön lavinát indít el a változásra törekvéssel, úgy lesz egyre nyilvánvalóbb, hogy a három kötetre elosztott történet voltaképpen egészen más szinten akar a Radch Birodalom sorsával foglalkozni, mint amit Anaander Mianaai meghasonlása és belharca magától kínálna. A háború helyett Leckie következetesen mindvégig az emberire koncentrál, és végül egy egész emberiséget érintő változásra játssza ki a szálakat – amely talán lényegesebb és nagyobb hatású lehet, mint pusztán annak a kérdésnek az eldöntése, melyik Mianaai nyeri a harcot.

Eközben pedig Breq is sokat változik, a befelé forduló, veszteségeibe bezárkózó alak lassan kinyílik, és egyre népesebb családot gyűjt maga köré. Mondhatjuk úgy is, hogy ember lesz – miközben nem vitatom, hogy már az elején is az volt. Engem igazság szerint nagyon megragadott Breq kicsit merev, introvertált személyisége, és nagyon jó visszhangokat fedeztem fel benne kamaszkorom egyik kedvencéből, Anne McCaffrey The Ship Who Sang sztoriciklusának főszereplőjéből, aki Breqhez hasonlóan szintén egy részben saját teste csapdájába esett, részben űrhajó lévén végtelen szabadságot megélő, éneklő űrhajó.

Szerettem dolgozni a trilógián, bár a fordítás több szempontból is nehézséget jelentett. Először is a kedvenc íróim közül többen is (Peter S. Beagle, Catherynne Valente) nagyon gazdag és színes, költői nyelven írnak, és bevallom, szeretek elbíbelődni egy-egy dallamosabb szöveggel. A Radch Birodalom trilógia ezzel szemben elég semleges stilisztikai szempontból, a szereplők hivatalos viszonyrendszere pedig a párbeszédeket is formálissá teszi, és külön fejtörést okozott éppen ezért a tegezés-magázás problematikája, ami az eredeti angolban természetesen nem volt meg. Igyekeztem a szereplők viszonyrendszerének változásait követni, a bizalmas tegezést vagy bensőséges kapcsolatra (pl. Breq és Seivarden között, bár eredetileg Seivarden szolgai megalázkodását jelezte), vagy pedig személynek nem minősülő intelligenciák megszólítására (űrhajók, űrállomások, mellékesek) fenntartani, hogy az „eszköz" (vagy bizonyos szemszögből nézve rabszolga) státuszt kidomborítsam. Jelentősége lett ezért annak, hogy Breqet flottakapitányként magázzák az emberek, de mellékesként lelepleződve a saját legénysége is vívódik azon, hogyan szólítsa.

Ami viszont a vártnál könnyebb feladatnak bizonyult, az a nemsemleges névmások használata volt. Az angol eredetinél külön jelentősége van, hogy a radchaai nyelv csak egy (semleges) nemet ismer, amit Leckie a „she" (vagyis a nőnemű) névmás használatával vált ki, így valamennyi szereplő először nőként jelenik meg az olvasó fejében. Bár kétségtelenül izgalmas játék kitalálni, ki milyen nemű lehet „valójában", egy idő után nincsen jelentősége. Személyek, és kész. A magyar nyelv éppen ezért nagyon közel áll a történet normanyelvének megtett radchaai nyelvhez, és a fordítás során is természetesen alakult a szöveg. A könyv más nemzetiségű fordítóinak problémái mellett az enyém igazán eltörpült: nekem csak annyi volt a feladatom, hogy a nőnemet valahogyan visszacsempésszem a szövegbe. Mindenki valakinek a lánya, nem egyszerűen a gyermeke, a szülő mindig anya, a testvér mindig húg vagy nővér – amit a nemsemleges névmás eltörölt, azt máshol kellett visszaadni, hogy a szöveg mögött rejlő mentalitás a fordításban is kirajzolódjon.

A munka most lezárult – remélem, sikerült egységes nyelvű, pontos szöveget alkotnom, ami Leckie írói szándékai alá játszik és kiemeli azokat. Hogy Breq kalandjai folytatódnak-e (és vele együtt az enyémek is), még nem tudom – az írónő ugyanebben a világban játszódó, de új történeten dolgozik éppen. Én mindenképpen várni fogom.

 

 

Címkék: Leckie

2 komment

2016.11.02.

Előrendelhetőek novemberi könyveink

GABO SFF

Előrendelhetőek novemberi könyveink. Katherine Addison A koboldcsászárában egy félvér, száműzött fiú kerül váratlanul a tünde birodalom trónjára, Ann Leckie pedig a Mellékes kegyelemben lezárja Breq, az egyetlen emberi testbe kényszerült hadihajó-tudat történetét.

A koboldcsászárba ezen a linken olvashattok bele.

A Mellékes kegyelembe pedig itt.

koboldcsaszar_b1_web.jpg

Katherine Addison: A koboldcsászár

A császár legifjabb, félig kobold fia egész életét száműzetésben töltötte, távol az udvartól és az ottani, halálos intrikáktól. Amikor azonban apja és három fivére életüket vesztik egy gyanús balesetben, egyedüli örökösként kénytelen elfoglalni a helyét a trónon.

Maia nem ért a politikához, nincsenek sem barátai, sem szövetségesei, és bármelyik pillanatban vele is végezhet az, aki a családja elleni merényletet elkövette. Miközben láthatatlan ellenfelei a trónjára és az életére törnek, és talpnyalók próbálják saját érdekeik hálójába vonni, gyorsan meg kell tanulnia, hogyan álljon helyt császárként.

A koboldcsászár előrendelés

 

Ann Leckie: Mellékes kegyelem

al_mellekes_kegyelem_media.jpg

Egy ideig úgy tűnik, Breq kézben tartja a helyzetet, de aztán az Athoek Állomás bugyraiból előkerül valaki, akinek nem lenne szabad léteznie, aki talán egy olyan hajó mellékese, amely háromezer éve rejtőzik a birodalom elől.

Azután megérkezik a rejtélyes presgerek hírnöke és Breq ellensége: a megosztott és talán eszét vesztett uralkodó, Anaander Mianaai is, aki önmagával vív háborút.

Breq elmenekülhetne a súlyosan felfegyverzett és felbőszült Anaander elől, de akkor Athoek védtelen maradna. Breq kétségbeesett cselekvésre szánja el magát. Az esélyek ugyan ellene szólnak, de ez korábban sem állította meg.

A Hugo- Nebula- és Arthur C. Clarke-díjas Mellékes igazsággal indult trilógia lenyűgöző lezárása.

Mellékes kegyelem előrendelés

 

 

 

Címkék: Addison Leckie

Szólj hozzá!

2016.10.10.

Katherine Addison: A koboldcsászár

GABO SFF

Október végén jelenik meg a GABO SFF sorozatában Katherine Addison Locus-díjas és Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjra jelölt regénye. A könyv sikere nem véletlen: üdítő ellenpontot képez a kortárs dark fantasyk mellett. Maia egy olyan kiválasztott, aki fel is képes nőni kiválasztottságához, sőt, túlteljesíti az elvárásokat. Szívesen ajánljuk mindazoknak, akiket nem rémít el a császári udvar etikettel átitatott miliője, és szívesen olvasnak olyan uralkodóról, akire tényleg fel lehet nézni, miközben végig olyan közeli marad, mint egy barát.

kobold_b1_web.jpg

 

Fordító: Miks-Rédai Viktória

Terjedelem: 448 oldal

ISBN 978-963-406-225-7

Ár: 3490 Ft

Borítószöveg:

A császár legifjabb, félig kobold fia egész életét száműzetésben töltötte, távol az udvartól és az ottani, halálos intrikáktól. Amikor azonban apja és három fivére életüket vesztik egy gyanús balesetben, egyedüli örökösként kénytelen elfoglalni a helyét a trónon.

Maia nem ért a politikához, nincsenek sem barátai, sem szövetségesei, és bármelyik pillanatban vele is végezhet az, aki a családja elleni merényletet elkövette. Miközben láthatatlan ellenfelei a trónjára és az életére törnek, és talpnyalók próbálják saját érdekeik hálójába vonni, gyorsan meg kell tanulnia, hogyan álljon helyt császárként.

A regényről többet tudhattok meg a kötet szerkesztőjének cikkéből.

Címkék: fantasy Addison

Szólj hozzá!

2016.09.22.

Bemutatjuk az Égtörést

GABO SFF

Jack Foster hazatér. Viszont ennek senki sem örül igazán.

Jack részt vett a SzoftHarcban, a Totalitás mesterséges intelligenciái és az Állomás MI-jei, a Panteon közötti háborúban. Bár a férfi csak egy egyszerű könyvelő volt, amikor a fejébe ültették Hugo Fistet, ezt a kegyetlen és brutális harci MI-t, neki is részt kellett venni harcokban. Azonban Jack végül átállt a Totalitáshoz. Végül a szembenálló felek békét kötnek - a Panteon pedig ezzel gyakorlatilag elveszíti a háborút. Hazatérésekor viszont Jacket csak az Állomás rendőrsége várja: szülei árulónak tartják, korábbi társa, akivel egy bűnügyön dolgoztak, rég halott, és mint kiderül, valaki a szerelmét is meggyilkolta. Ha pedig mindez nem lenne elég, Fist licence hamarosan lejár, ekkor pedig az MI átveszi Jack teste fölött az irányítást, a férfi tudata pedig végleg kitörlődik.

al_robertson-egtores_1.jpg

Bár Al Robertson közel egy évtizede ír sci-fi-, fantasy- és horrornovellákat, az Égtörés a szerző első regénye. Nem mondhatnánk, hogy kifejezetten ismert név lenne az SFF világában, még akkor sem, ha első kötetét több helyütt 2015 egyik legjobb debütálásaként emlegették. Civilben az utóbbi tíz évben kommunikációs szakemberként dolgozott több cégnek is, munkája pedig az írásra is nagy hatással volt. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy Jack Foster egy könyvelő: az Égtörésben a nagyvállalatok egyben hatalmas mesterséges intelligenciák is, akik az Állomás - a lakhatatlanná vált Föld körül keringő legnagyobb emberi kolónia - lakói számára már-már istenek. Ők alkotják a Panteont, velük szemben állnak a Totalitás MI-jei, amelyek elutasítják a vállalati struktúrát és egy teljesen más életmódot követnek. Arról, hogy miért pont ilyennek képzelte el a jövőt, Robertson a következőt mondja:

„Úgy gondolom, hogy a szingularitás már bekövetkezett, és ez a transznacionális vállalatok létrejötte. Ezek ma is önálló értelemmel bírnak, a szükségleteik és céljaik különböznek és sokszor az emberiségével ellentétesek. Mindössze arról van szó, hogy a létezésük, a gondolkodásuk és cselekedeteik annyira különböznek a miénktől, hogy még csak nem is ébredünk rá a létükre. Még nem találtunk ki megfelelő módszert arra, hogy kommunikáljunk velük, hogy kezeljük őket. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseimet próbáltam formába önteni a könyvben.”

Robertson csak meghosszabbította a jelenlegi trendeket, például hogy az internet hogyan válik a nagyvállalatok eszközévé. “Az internetes szabadságért a saját adatainkkal fizetünk. Egyszerűen csak nem értjük meg, milyen értéke is van valójában ezeknek az adatoknak, és mint egyéneknek nincs is lehetőségünk ezt megtudni. De napjaink tech óriásai viszont nagyon is jól tudják.(...)Nézzük meg például a Netflixet vagy a Spotify-t, valami hasonló történik - nem zenét, filmet vagy ilyesmit vásárolsz, hanem feliratkozol egy szolgáltatásra és élvezed ennek egy részét… Ezek ma még inkább kivételek, semmint az általános rendszer részei. Még mindig vannak nem előfizetéses vetélytársaik: elmehetek és vehetek egy DVD-t, megkerülve a Netflixet, az Amazont vagy a többit.

De ha ezek a versenytársak már nem léteznek, és az egyetlen választást ezek a szolgáltatások jelentik, akkor a kereskedelem logikája szerint a vállalatok ki fogják használni a dominanciájukat a piacon. És hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy egyre többet fizetünk egyre kevesebbért.”

És mi történik, ha egy ilyen vállalatnál valami rosszul működik? Jön egy könyvelő, és felfedi a problémákat. “A könyvelők az Univerzum titkos mesterei”, mondja Robertson. “Képesnek lenni olvasni a vállalati könyvelésben óriási hatalom.” A főszereplő, Jack karakterét azonban nemcsak az befolyásolja, hogy miként képes belátni a vállaltok rendszerébe, hanem a hely is, ahol a történet játszódik: az Állomás.

egtores_covers.jpg

Az Égtörés Állomása nem olyan, amilyennek az ember egy több millió lakónak otthont adó űrállomást elképzel. A henger alakú belső teret sötét és lepusztult épületek jellemzik, az utcán hajléktalanok és drogfüggők élnek, a hatalmas irodaházak és bevásárlóközpontok uralják a látképet. Olyan az egész, mintha a Szárnyas fejvadász nagyvárosába csöppentünk volna. Azonban mindebből a hétköznapi ember semmit nem lát, mert ott van a Fonal, az Állomás virtuális tere. A regényben a virtuális világ elfedi a valóságot, ugyanakkor ki is terjeszti az emberek lehetőségeit. Nemcsak arról van szó, hogy kiválaszthatjuk, milyen színű legyen a szobánk, de kizárhatunk embereket is a látóterünkből, sőt, akár a halottakkal is beszélhetünk. Az egész kicsit Hannu Rajaniemi Kvantumtolvajára emlékezteti az olvasót. És ahogy Jack és Hugo is egyre jobban elmerülnek az Állomás virtuális valóságában, úgy mi is egyre mélyebbre kerülünk, hogy lassan feltáruljon előttünk a komor Állomás igazi arca, ahol a valóságot olyannak látjuk, amilyenért fizettünk - vagy amilyennek a Panteon láttatni akarja:

“Egyszerre érdekes és kissé félelmetes figyelni az olyan technológiák fejlődését, mint a blockchain, az “okos szerződések” vagy az internet. Egyrészt ezek valódi utópikus lehetőségekkel bírnak, másrészt viszont sokkal könnyebbé teszik, hogy a vállalatok monitorozzák egy termék használatát vagy értékesítsék azokat. Az a jövő, ahol például fizetünk egy szoftverért, ami működteti a vízforralónkat és fizetünk a csészéért is, hiszen valaki birtokolja a designjának a jogait is, sokkal közelebb van és sokkal könnyebben létrejöhet, mint azt gondolnánk.”

Robertson nem hagy kétséget afelől, hogy bizony néha el kell szakítanunk a szerződések láncait, és be kell néznünk a színfalak mögé, hogy meglássuk, mi a valóság. Az Égtöréssel azonban nem ér véget az Állomás világának története. A szerző második regénye, a “Waking Hell” idén októberben jelenik meg angolul, ebben egy másik szereplővel önálló történetet olvashatunk ebből a jövőbeli Naprendszerből, végül pedig “Purging System” címen jövőre várható egy harmadik, szintén önálló kötet.

forrás

Címkék: sci-fi Robertson

Szólj hozzá!