Naomi Novik Rengeteg című regénye, amellyel a könyvfesztiválra készülünk, nemcsak az olvasókat és a hollywoodi producereket bűvölte el, hanem az író kollégákat is. Íme egy csokorra való a pályatársak véleményeiből:

„Amíg a kezembe nem fogtam, nem is tudtam, mennyire vágytam már egy ilyen könyvre. A Rengetegben minden megvan, amit Novik írásaiban szeretek, és ráadásnak némi óvilági mágia és a sötét tündérmesék zamata.” — Patrick Rothfuss, A szél neve szerzője

***

„A Rengeteg mágiája olyan eleven és hihető, hogy az ember szinte maga is képes lenne varázsolni. De a könyv megteszi helyette.” — Ursula K. Le Guin, a Földtenger-ciklus és A sötétség balkeze írónője

***

„Elbűvölő történet, amely beszippant és bátran szembenéz a fájdalom és a bosszú fojtogató gyökereivel.” — Robin Hobb, az Orgyilkos-trilógia szerzője

 ***

„Vad, pezsdítő és mélyen, sötéten mágikus. Azonnal a klasszikusok közt a helye.”  — Lev Grossman, A varázslók szerzője

***

„Elragadó... meglepő fordulatokkal.” — Cassandra Clare, a Végzet Ereklyéi sorozat írónője

***

„Eleven, szívhez szóló könyv, a mitológiája erős, mélyre ható és igaz.” — Rachel Hartman, a Seraphina írónője

***

„A Rengeteget olvasni olyan volt, mint bebújni egy kedvenc, ismerős és szeretett pulóverbe.” Maggie Stiefvater, a Borzongás szerzője

***

„Magabiztosan szőtt, szimpatikus szereplőket mozgató történet... Azt mondanám, hogy megbabonáz.” — Gregory Maguire, A boszorkány szerzője

***

„Varázslatos... Nem tudtam abbahagyni az olvasását!” — Tamora Pierce, A Nőstényoroszlán éneke sorozat írónője

Bemutatjuk idei első science fiction regényünket, amellyel egyszerre nyújtunk érdekfeszítő olvasmányt a sci-fi thrillerek és a sötét, komor űroperák kedvelőinek.

A feje tetejére állított pokol

„Az MIeredet eltökéltsége, amellyel istent játszott ebben az elszigetelt világban, számomra legjobb esetben is idealisztikusnak, de inkább eszelősnek tűnt. És értelmetlenül grandiózusnak. Egy átlagos emberi hengervilág körülbelül tíz kilométer hosszú és két kilométer átmérőjű, ami még kezelhető méretű, és némi szerénységet is mutat a kozmikus léptétek közepette. Léteznek persze az állomáshelyemhez, Új Londonhoz hasonló leviatánok, amelyek az átlagos hengervilágoknál akár tízszer nagyobbak is lehetnek. Jó, elismerem, kellenek a nagyvárosok. De az Egy Egy Egy még Új Londonnál is legalább ezerszer hosszabb és úgy ötvenszer dagadtabb volt; igencsak túlzás ez néhány függeszkedő majom részére, akik egész életüket biomérnöki tervezés eredményeként sarjadzó indákon töltik. Az elméretezettség iskolapéldája.

De akárhonnan is nézzük, feje tetejére állított pokol.”

Két gyilkosságra is sor kerül az Egy Egy Egyen, az ökoszisztémában, amelyet az univerzumot uraló mesterséges intelligenciák hoztak létre. A henger alakú bolygón a függeszkedők erőszakos faja mellett emberek is élnek, magasan a légkör mérgező gázokkal teli rétege fölött, Andrea Cortnak itt kell megtalálnia a tettest.

A borotvaéles eszű, szarkasztikus humorú nő különösen traumatikus múltat tudhat magáénak, így nincs veszítenivalója, és egy pillanatra sem retten meg a rá bízott feladattól. A dolgát azonban alaposan megnehezíti, hogy semmivel sem vádolhatja meg a mesterséges intelligenciákat, akiknek hatalmában áll egy pillanat alatt eltörölni az emberiséget.

Mindannyiunkat birtokolnak

Adam-Troy Castro íróként a nyolcvanas évek vége óta aktív, novelláit jelölték már Hugo-, Nebula- és Bram Stoker-díjra is. Könyvei közül a legismertebb A holtak küldöttei, egy háromrészes sorozat első kötete, amellyel 2008-ban elnyerte a Philip K. Dick-díjat. A regény egyszerre sötét, ám valahol baljóslatúan realista jövőképet vetít az olvasó elé, egyúttal feszes pszichothriller, ahol szinte mindenkinek van rejtegetnivalója. Ami mindemellett megfogott minket a könyvben, az a főszereplő alakja, aki egyszerre rendelkezik zseniális logikával és hihetetlenül mély lelki sebekkel, múltbéli tettei miatt pedig több idegen faj és emberi kormányzat szeretné holtan, de legalábbis örökké börtönben látni. A holtak küldöttei zseniális elegye a grandiózus világépítésnek és az emberközeli drámának.

Casto honlapján további érdekességeket találhattok: adamtroycastro.com

A magyar borító tervezője Havancsák Gyula.

Fordító: Járdán Csaba

Kategória: sci-fi / thriller

ISBN 978-963-406-204-2

Terjedelem: 520 oldal

Ár: 3490 Ft

Emily St. John Mandel csodálatos könyve, a Tizenegyes állomás nem science fiction regény, de egyes részei egy vírus pusztítása utáni időkben játszódnak, ahol a civilizáció elveszett maradványai között egy Shakespeare-társulat vándorol. Bár a nagy kataklizma valamennyi szereplő életére hatással van, legalább ilyen fontosak az egyes embereket összekötő szálak, és a hatások, amelyek az egymáshoz érő, majd szétváló sorsokon végigfutnak.

A Lear király bemutatóján a címszereplőt játszó színész, Arthur Leander szívinfarktust kap, de halála szinte senkinek sem tűnik fel: ez az éjszaka ugyanis arról lesz híres, hogy ekkor szabadult el a világ legpusztítóbb járványa. Élete és elmúlása azonban láthatatlan szálakkal köti össze képregényrajzoló exfeleségét, Mirandát, a mentősnek tanuló Jeevant és a halálát végignéző gyerekszínész Kirstent, aki húsz évvel később az Utazó Szimfónia nevű vándortársulattal együtt próbál fényt vinni az egymástól elvágott, túlélésért küzdő közösségek életébe.

„Mert életben maradni nem elég.”

Ez a társulat, és egyben a könyv mottója is. A halott színészhez kötődő alakok egymásba szövődő múltján és jelenén keresztül látjuk a végzetes éjszakát, a civilizáció törékeny szépségét, és az új világot, ahol mindig van, aki tovább vigye a fáklyát.

A Tizenegyes állomás Arthur C. Clarke-díjat és Toronto Book Awardot nyert és számos nyelvre lefordították. Gyönyörű, lírai könyv a művészet hatásáról és értékéről, amely az apokalipszis után sem veszít fontosságából.

A szerző maga így vall a regényéről:

„Szerelmes levelet szerettem volna írni ehhez a rendkívüli világhoz, amelyben élünk. Persze rengeteg minden van ebben a világban, ami visszatetszést kelt, ugyanakkor olyan szintű technológia és infrastruktúra vesz körül minket, amit az emberi történelem bármely másik pontján tökéletes csodának tűnt volna. Elektromosság által megvilágított szobákban élünk és dolgozunk, kontinenseket és óceánokat szelünk át néhány óra alatt napok vagy hónapok helyett, a szemetünket elviszik, miután kitettük a járdára, beszélni a világ másik felén lévő valakivel pedig csak egy kézben tartott készüléken lenyomott számsoron múlik. Ezek lenyűgöző dolgok, amiket mi egyértelmű alapnak fogunk fel. A modern világról úgy is lehet írni, hogy fontolóra vesszük a hiányát, ezért tettem át a Tizenegyes állomás egyes részeit egy posztapokaliptikus világba. Úgy gondoltam a könyvre, mint egy rekviem formájában megírt szerelmes levélre.”

Emily St. John Mandel zseniális és irodalmi zsánerek határain született regénye, a Tizenegyes állomás rendkívüli sikert ért el. A posztapokaliptikus világban utazó Shakespeare-színészek társulata a szépirodalom és a science fiction olvasóit egyaránt elbűvölte. A New York Times bestseller könyvét, amelynek fordítási jogai 23 országban elkeltek, a Clarke és a Toronto Book Award mellett számos neves irodalmi díjra jelölték (Andrew Carnegie, PEN/Faulkner, Bailey's), George R. R. Martin pedig tavaly csak ennyit mondott róla: „A LEGJOBB REGÉNY. Nagybetűvel.” A Tizenegyes állomás filmadaptációját Scott Steindorff készíti.

Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar olvasók is beleszeretnek majd ebbe a különleges könyvbe, és bár a regény nem a SFF sorozat keretein belül jelenik meg, jó szívvel ajánljuk sci-fi olvasóinknak is.

„Álltam, és néztem lerombolt otthonom, és próbáltam elfelejteni a földi lét édességét."

A magyar borító tervezője Hegyi Péter.

Fordító: Körmendi Ágnes

Kategória: szépirodalom / sci-fi

ISBN 978-963-406-224-0

Terjedelem: 364 oldal

Ár: 2990 Ft

Naomi Novik nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt, hiszen Temeraire sorozatának első négy kötete idehaza is megjelent. Az írónő 1973-ban született New Yorkban, litván és lengyel felmenőkkel bíró szülők gyermekeként. Így történhetett, hogy mikor hat évesen elolvasta A Gyűrűk Urát, már tele volt a feje lengyel népmesékkel és Baba Jaga történetével, így ez a két világ egyszerre hatott rá. A kiadónknál hamarosan megjelenő Rengetegben is a gazdag szláv mesekincsből merít.

Az egyetemen angol irodalmat hallgatott, később azonban mégis az informatikára váltott és ebből is szerzett diplomát. Dolgozni is egy játékfejlesztő cégnél kezdett, részt vett a Neverwinter Nights című játék egyik részének készítésében, ám eközben ráébredt, hogy sokkal nagyobb kedvet érez a regényírás iránt. Ennek a felbuzdulásnak lett az eredménye 2006-ban az Őfelsége sárkánya, amivel kezdetét vette alternatív történelmi fantasy sorozata, a Temeraire, ennek idén jelenik meg angolul a kilencedik kötete. Az Őfelsége sárkányának köszönhetően mind az olvasók, mind a kritikusok a szívükbe zárták Novikot, első regényével elnyerte a Compton Crook Awardot, megkapta érte a Locus Legjobb Első Regényének járó díját, 2007-ben pedig Novikot jutalmazták a John W. Campbell-díjjal, mint legjobb új szerzőt. A siker eljutott Hollywoodba is, Peter Jackson tett opciót a Temeraire-re, bár a filmváltozat a mai napig nem készült el…

Az írónő 2010-ben utalt először arra, hogy valami mást is szeretne írni a Napóleon-korabeli, sárkányoktól hemzsegő fantasy regényeken kívül, végül 2015-ben látott napvilágot a sokak által várt új könyv, a Rengeteg. Ebben a regényében Novik gyerekkorának meséit elevenítette fel.

„Nem akarok több józan észt! – fakadtam ki hangosan a terem döbbent csendjében. – Ha a józan ész azt jelenti, hogy többé senkit sem fogok szeretni. Az embereken kívül mihez van értelme ragaszkodni?”

A Rengeteg igazi kis gyöngyszem, amelynek mesevilágát egy gonosszal átitatott rengeteg árnyékolja be. Novik erdeje nem csupán ismeretlen, hanem maga az ellenség, amely türelmesen, évről évre veszi be az emberiség bástyáit és kebelezi be az elnéptelenedett falvakat. A mélyéből rontás árad, az elfajzott vadállatok harapása nyomán megőrülnek az emberek, torz szörnyeteggé változnak a háziállatok; a vadonból felszálló virágportól gyilkossá lesz, aki beszívja.

A főhős, Agnyeska az erdő szélén él kis falujában, a Sárkány nevű varázsló hűbérbirtokán. Ez a Sárkány, akárcsak a mesékben, tízévente magával ragad egy fiatal lányt a faluból – és mindenki tudja, hogy ebben az évben Agnyeska legjobb barátnője, a szép, ügyes, házias Kasja lesz az, és már előre megsiratják az elvesztését. Amikor azonban eljön a nap, amikor a varázsló kiválasztja a lányt, aki aztán tíz évig el sem hagyhatja tornyát, a választása nem Kasiára, hanem a szertelen, kétbalkezes Agnyeskára esik, és így egy félelmetes és lenyűgöző kaland veszi kezdetét... (Bővebben a regényről az SFmag oldalán olvashattok.)

A regény megjelenését követően azonnal az egyik legnépszerűbb fantasyvé vált, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ott volt a Goodreads nevű könyves oldal legkedveltebb kötetei között, ott szerepel a Locus 2015-ös ajánlott olvasmányai között, a filmjogokért pedig három nagy stúdió is vetélkedésbe kezdett (végül a Warner került ki győztesen). Azóta a regényt jelölték Nebula-díjra, és biztosak vagyunk benne, hogy Novik hamarosan újabb jelöléseknek örülhet New Yorkban, ahol férjével, a szintén író Charles Ardai-jal és kislányukkal, Evidence-szel él.

A szerző weboldalán további érdekességeket találhatnak az érdeklődők

szerzőfotó: Karolina Webb

Gőzerővel dolgozunk a 2016-os fantasztikus megjelenéseinken, és elérkezettnek láttuk az időt, hogy adjunk egy kis helyzetjelentést, illetve hogy egy helyen összeszedjük a tavaly már beharangozott köteteket.

Terveink szerint hamarabb, de legkésőbb a Könyvfesztiválra fog érkezni Adam-Troy Castro furcsa sci-fi-krimi hibridje, A holtak küldöttei. Ebben a történetben egy végtelenül cinikus, emberkerülő nyomozónő, Andrea Cort egy szinte megoldhatatlan feladat elé kerül az Egy Egy Egy nevű hatalmas űrállomáson, ahol az MIeredet nevű szoftverintelligencia egy olyan fajt hozott létre, amelynek tagjai több kilométeres mélység fölött függeszkedve élik le életüket.

Ugyancsak előrehaladott állapotban van Al Robertson sci-fi regénye, az Égtörés, amit sokan a tavalyi év legerősebb debütáló kötetének tartanak. Ebben a könyvben az emberiség a lakhatatlan Föld helyett egy iparosított aszteroidán tengődik. Az emberek túl vannak egy háborún, amit egy fellázadt mesterséges intelligencia ellen vívtak. Ugyan a háborúnak vége, de mindkét fél súlyos árat fizetett ezért. Jack Foster hosszú és mocskos harcok után tér vissza az Állomásra, hogy megtalálja a számára legfontosabb embert – viszont szorítja az idő, hiszen az elméjében élő harci MI hamarosan átveszi a teste felett az irányítást, végleg kitörölve Foster tudatát.

Nem csak sci-fivel készülünk a Könyvfesztiválra, ekkor fog ugyanis megjelenni Naomi Novik mesei elemekkel teli fantasy regénye, a Rengeteg is, aminek a megfilmesítési jogaiért nagy harcot vívtak a stúdiók. Novik világa hihetetlenül egyedi és új, amit azonban egy gyilkos erdőség, a rengeteg árnyékol be, amely az emberek elpusztítására tör. Ebben a világban él Agnieszka, a szertelen, kétbalkezes fiatal leány, egy faluban, ahonnan a Sárkány nevű varázsló tízévente elragad egy fiatal lányt. Idén mindenki legnagyobb meglepetésére Agnieszkára esik a varázsló választása, ezzel pedig egy félelmetes és lenyűgöző kaland veszi kezdetét.

Ha pedig ez még mindig nem lenne elég, a Könyvfesztiválra a GABO SFF YA alsorozatának új darabja, a tavalyi Az árulás csókja folytatása is érkezik Mary E. Pearsontól, Az árulás szíve. Ebben az első kötetből megismert Lia a megölésére küldött orgyilkos hazájába, Vendába kerül, eközben pedig egyre jobban elbizonytalanodik: aki meg akarta ölni, az most megmenti, aki elárulta, az a szabadságát áldozza felé érte, Venda pedig, amelynek hadserege meggyilkolta a szeretteit, talán mégsem olyan barbár hely, mint eddig hitte…

Ami pedig a további terveinket illeti, mind önálló regények, mind folytatások is szerepelnek a megjelenések között, ahogyan új sorozatokba is belevágunk.

Az idehaza nem ismeretlen Paolo Bacigalupi új regényével, a The Water Knife-fal azoknak kívánunk olvasmányt nyújtani, akik szeretik a világunk jövőjével, Földünk sorsával foglalkozó, okos sci-fiket. Bacigalupi világában ugyanis a vízhiány határozza meg az emberek életét, és sokak számára az emberi élet értéktelen egy korty vízzel szemben. Katherine Addison ugyan új szerzőnk, de reméljük, olvasóink meg lesznek elégedve Hugo- és Nebula-jelölt, valamint Locus nyertes A goblincsászár című fantasyjével. A külföldön sokak kedvencévé váló regény főhőse a félig goblin, félig tünde Maia, aki sanyarúan tengeti napjait, amikor is hírnök érkezik hozzá a császári udvartól, hogy közölje: ő vált a császári trón várományosává. Azonban a fiú története nem tündérmese, az udvar ugyanis intrikával és ellenségekkel teli, így Maiának minden talpraesettségére szüksége lesz, hogy helyt tudjon állni ebben a környezetben.

Folytatni fogjuk a már megkezdett sorozatainkat is. Befejezzük Ann Leckie Mellékes-trilógiáját az Ancillary Mercy-vel, amiben Breq, az emberi testbe kényszerült hajdani csatahajó végre szembekerül azokkal, akik valójában felelősek a sorsáért és a Radch Birodalomban dúló polgárháborúért. Kiadjuk Ben Aaronovitch urban fantasy-sorozatának következő részét, a Whispers Under Ground című kötetet, amiben Nightingale nyomozó újra elmerül London sötét, varázslattal és bűntényekkel teli világában. Tavaly új szerzőként debütált nálunk az epikus fantasyben népszerű Brian Staveley, idén pedig érkezni fog a The Providence of Fire, ami ott folytatja A császár pengéjében megkezdett történetet, ahol abbamaradt. Szintén tavaly mutatkozott be nálunk Jack Campbell, akinek Rendíthetetlen című military SF-jét mi is és sok olvasónk is nagyon szereti, nem is kérdés tehát, hogy folytatódik Black Jack Geary és flottája útja haza a Fearless című epizódban.

Ami pedig az új sorozatokat illeti, büszkék vagyunk, hogy mi adhatjuk át a magyar olvasóknak Ian McDonald izgalmas „űrbéli maffiaregényét”, a Luna – New Moont, ami megjelenését követően azonnal zajos sikert aratott és legutóbb jelölték a Brit Science Fiction Association díjára is.

Végezetül pedig az olvasóink figyelmébe ajánlunk két regényt, amelyek ugyan nem a GABO SFF sorozatában fognak megjelenni, de úgy gondoljuk, érdekelheti a sci-fi és fantasy olvasó közönséget is. Az egyik a Könyvfesztiválra érkező Emily St. John Mandel Arthur C. Clarke-díjas regénye, a Tizenegyes Állomás, ami korábban a GABO SFF tervei közt szerepelt, de úgy döntöttünk, ez a regény bőven túlfeszíti a zsánerek kereteit, így logó nélkül fog megjelenni. Mindazonáltal reméljük, hogy ahogyan külföldön, úgy idehaza is fogékonyak lesznek az olvasók erre a nagyon különleges poszt-apokaliptikus történetre. És terveink szerint ugyancsak a Könyvfesztiválra fog érkezni Lauren Beukes új regénye, a Torzók, ami, ahogyan a Tündöklő lányok is, inkább thriller, ellenben ez nem zárja ki, hogy a korábban sci-fi és fantasy regényeivel ismertté vált szerző rajongói ne találnák izgalmasnak.

2015 jó év volt a számunkra, és biztosra vesszük, hogy 2016 még jobb lesz. Az év végi leglegleg-eket összegyűjtő bejegyzések és a Molyos értékelések alapján Moskát Anita második regénye, a Horgonyhely volt a GABO SFF legjobb könyve tavaly.

„Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy Moskát Anita Horgonyhely c. idei könyvével is igen magabiztosan szerepelt a Próza Nostra kritikusainál. A szerkesztőség le sem tagadhatná, hogy igen kedvére való a szerző, sokunkat megszólított, s éppen ezért ajánljuk most őt ismét a legelső helyen. Moskát Anita már most meghatározó alkotója a kortárs magyar irodalomnak, s reménykedésre ad okot, hogy ezúttal már a szépirodalommal foglalkozó Litera oldalán is bemutatkozhatott, amire tényleg ritkán adatik alkalom." – írja a Próza Nostra. 

„Az idei év egyértelmű nyertese nálam Moskát Anita sötét fantasyje, a Horgonyhely – nem csak az idén olvasott hazai megjelenések közül, hanem összességében is ez volt az egyértelmű kedvencem. A szerző előző regényéért még nem voltam annyira oda, most viszont minden stimmelt. Nagyon jó, hogy magyar nyelven, magyar szerzőktől ilyen jó regények születnek. – A Mandiner.sci-fin az első helyre került a regény. 

Az SFmag év végi listáján pedig duplázott:
„Moskát Anita jelenleg talán a legjobb hazai fantasy író, aki nem csak egyedi ötletekkel, de erős karakterekkel és szokatlan történetekkel járja körül az általa felvetett témákat (esetünkben azt, hogy az emberek képtelenek elhagyni szülőhelyüket, mert szó szerint odakötik őket a gyökereik)."

És a Roboraptoron is első helyre került a toplistában:
„Az idei év legjobb regénye szerintünk a Horgonyhely lett, mivel az angolszász fantasy-hagyományok helyett egészen új alapokra helyezett világot épít fel, amelyben csak a terhes nők képesek hosszabb vándorlásra. Ez azonban azzal is jár, hogy a férfiak kerülnek elnyomott helyzetbe a középkori jellegű társadalomban, a földmágia révén azonban megfordulhat a helyzet. A regény a gender-témának köszönhetően olyan komplex társadalmi kérdéseket feszeget, amelyek nem csupán a magyar felhozatalból emelik ki, hanem a nemzetközi piacra is alkalmassá teszik."
Az év végi toplistákon a Horgonyhely mellett a Vadhajtás, az Afterparty és aRendíthetetlen is szépen szerepeltek. Örülünk és büszkék vagyunk, hogy ezeket a könyveket elhozhattuk nektek.

Gratulálunk magyar íróinknak, Moskát Anitának és Sümegi Attilának!

Adventi naptárunk csúcsdísze nem más, mint maga a Hold, vagyis Ian McDonald brit szerző Luna - New Moon című regénye.

A számos díjat elnyert író arról híres, hogy szívesen rajzolja meg egzotikus kultúrák jövőjét. Ezúttal a Hold virágzó ipari birodalmát teremtette meg, ahol a pénzügyi-közigazgatási hatalmat gyakorló öt nagy család veszedelmes intrikái az egyik dinasztia, a Corták bukásával fenyegetnek. A Luna nagyívű és fordulatos maffiaregény a Holdon, ahol a levegőnek,víznek, szénnek és információnak egyaránt ára van.

A mi véleményünk szerint ez McDonald eddigi legjobb regénye, és úgy tűnik, a kritikák is egyetértenek velünk ebben. 

Katherine Addison neve Sarah Monette amerikai írónőt takarja, akinek 2014-ben megjelent A goblincsászár című, önálló regénye hamar közönségkedvenccé vált fantasy-körökben erős és jól megrajzolt főszereplője és a grimdark trenddel szembemenő visszafogottsága miatt. A regény 2015-ben elnyerte a Locus-díjat, és jelölték a Nebula-, a Hugo- és a World Fantasy díjra is. A könyv jövőre jelenik meg a GABO SFF sorozatban. 

A történet szerint Maiához, egy félig tünde, félig goblin fiúhoz, aki lényegében száműzetésben él a világ végén bántalmazó rokona felügyelete alatt, egy éjjel hírnök érkezik a császári palotából, hogy közölje: bekövetkezett, amire senki nem gondolt: a császár és valamennyi fia léghajóbalesetet szenvedtek, és a goblin származású negyedik császárnő gyermeke a trón várományosa.

Maia mit sem tud a császári udvar működéséről, a benne dúló intrikáról, ráadásul még életben lévő rokonai és a legnagyobb hatalmat gyakoroló lordkancellár is tisztában vannak azzal, hogy Varenechibel császár gyűlölte negyedik feleségét, és sötét bőrű, félgoblin fiáról is csak lesújtóan, előítéletekkel nyilatkozott. Maia mégis megpróbálja a lehetetlent: hűnek maradni önmagához és az elveihez egy ellenséges, rideg és idegen környezetben, és kivívni a tiszteletet.

(A könyvről bővebben az SFmag oldalán olvashattok.)

Emily St. John Mandel Tizenegyes Állomás (Station Eleven) című könyve tavaly egyszerre varázsolta el a sci-fi és a szépirodalmi olvasókat. New York Times bestseller könyvét, amelynek fordítási jogai 23 országban elkeltek, számos neves irodalmi díjra jelölték (Andrew Carnegie, PEN/Faulkner), és elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és a Toronto Book Awardot. Filmadaptációját Scott Steindorff készíti.

A Lear király bemutatóján a Leart játszó színész, Arthur Leander szívinfarktust kap, de halála szinte fel sem tűnik azon az éjszakán, amely arról lesz híres, hogy akkor szabadult el a világ legvirulensebb és legpusztítóbb járványa. Húsz évvel később mégis ennek a színésznek a nyomdokaiban lépked a Travelling Symphony nevű zenekar és vándortársulat egyik színésznője, Kirsten hogy kultúrát és valami kis fényt vigyen társaival együtt az egymástól elvágott, túlélésért küzdő közösségek életébe.

„Mert életben maradni nem elég.”

Ez a társulat, és egyben a könyv mottója is. A halott színészhez kötődő alakok egymásba szövődő múltján és jelenén keresztül látjuk a végzetes éjszakát, a civilizáció összeomlását, és az új világot, ahol mindig van, aki tovább vigye a fáklyát.

A Station Eleven gyönyörű, lírai könyv a művészet emberek életére gyakorolt hatásáról és értékéről, amely az apokalipszis után sem veszít fontosságából. (Bővebben a regényről az SFmagon olvashattok.)

George R. R. Martin így nyilatkozott a regényről:

„A LEGJOBB REGÉNY. Nagybetűkkel. Sok jó regényt olvastam 2014-ben... de sajnos nem mindegyik 2014-ben jelent meg. Sok a könyv és kevés az idő, ezért nehéz az olvasásokat a díjnaptárhoz igazítani. Az egyik 2014-es könyv azonban, amelyet elolvastam, kiemelkedik a többi közül: ez a STATION ELEVEN Emily St. John Mandeltől. Amennyire tudom, még soha nem találkoztam Emily St. John Mandellel, és még soha nem olvastam tőle semmi mást, de a STATION ELEVEN-t egyhamar nem fogom elfelejteni."

(Részlet)

Részleges lista:

Többé nem ugrik senki alulról zölden kivilágított, klórozott vízzel teli medencébe. Többé nem játszanak meccseket reflektorfényben. Többé nem rajzanak a bogarak a veranda lámpája körül egyik nyáréjszakán sem. Többé nem siklanak vonatok a városok felszíne alatt a harmadik, elektromos sín halálos erejétől hajtva. Többé nincsenek városok sem. Többé nincsenek filmek, vagy csak nagy ritkán, vagy csak úgy, hogy a generátor hangja elfojtja a párbeszédek felét, és úgy is csak eleinte, amíg ki nem fogy a generátorokból az üzemanyag, mert a gépkocsikba való benzin pár év után megromlik. A repülőgépek kerozinja tovább eláll, de nehezebb hozzájutni.

Többé nem fénylenek a kijelzők a félhomályban, ahogy az emberek a tömeg fölé emelt telefonnal fényképezik a koncertszínpadot. Többé koncertszínpadok sincsenek, nem ragyogja be őket a cukorkaszín halogénfény, nincs több electronica, punk, nincs több elektromos gitár.

Nincs több gyógyszer sem. Többé nem biztos, hogy túl lehet élni azt a karcolást az ember kezén, vagy ha megvágta az ujját, miközben zöldséget aprított ebédre, vagy ha egy kutya megharapta.

Többé senki nem repül. Nem pillantja meg a városokat az égből a repülő ablakán át, nem látja a felvillanó fénypettyeket; nem néz le senki tízezer méter magasból, nem képzeli el, miféle életeket világít meg épp akkor az a fény odalenn. Nincs több repülő sem, udvarias felszólítás, hogy helyezze az ülése háttámláját függőleges helyzetbe, és hajtsa fel a tálcát – de nem, ez nem igaz, mert repülők azért még akadtak itt-ott. Mozdulatlanul pihentek a kifutópályákon és a hangárokban. A hó felgyülemlett a szárnyukon. Hideg időben ideális élelmiszerraktárak voltak. Nyáron a gyümölcsösök közelében hagyott gépeket tálcára rakott gyümölcsökkel töltötték meg, hogy megszárítsák a forró fémkemencében. A kamaszok dugni lopakodtak fel. A rozsda kivirágzott és csíkokban terjedt.

Többé nincsenek országok sem, a határokat nem őrzi senki.

Nincs tűzoltóság, sem rendőrség. Megszűnt az útkarbantartás, nem járnak a kukások. Nem száll fel több űrhajó Cape Canaveralból, sem a bajkonuri Koszmodromból, Vandenburgból, Pleszeckből, Tanegasimából, nem perzsel magának utat az atmoszférán át az űrbe.

Többé nincs internet. Nincs közösségi média, többé senki sem görgeti le álnok és ideges remények, ételfotók, segélykérések, elégedett bejelentések és egész vagy összetört szívekkel megtűzdelt párkapcsolati státuszok, tervezett találkozók, panaszok, Halloweenre medvének vagy paprikának öltöztetett gyerekek képeinek hosszú litániáját. Többé senki nem olvas és nem kommentel mások életéről, és ettől nem érzi magát kicsit kevésbé magányosnak a szobája mélyén. Többé nincsenek avatárok sem.

Naomi Novik, a nagy sikerű Temeraire-sorozat írónője idén egy csodálatos új regénnyel jelentkezett, amely 2016-ban magyarul is megjelenik. Az Uprooted világa teljesen új, és folytatásért sem kiált: önmagában is teljes kis gyöngyszem, amelynek mesevilágát egy gonosszal átitatott rengeteg árnyékolja be.

Novik erdeje nem csupán ismeretlen, hanem maga az ellenség, amely türelmesen, évről évre veszi be az emberiség bástyáit és kebelezi be az elnéptelenedett falvakat. A mélyéből rontás árad, az elfajzott vadállatok harapása nyomán megőrülnek az emberek, torz szörnyeteggé változnak a háziállatok; a vadonból felszálló virágportól gyilkossá lesz, aki beszívja.

Agnieszka az erdő szélén él kis falujában, a Sárkány nevű varázsló hűbérbirtokán. Ez a Sárkány, akárcsak a mesékben, tízévente magával ragad egy fiatal lányt a faluból – és mindenki tudja, hogy ebben az évben Agnieszka legjobb barátnője, a szép, ügyes, házias Kasia lesz az, és már előre megsiratják az elvesztését. Amikor azonban eljön a nap, amikor a varázsló kiválasztja a lányt, aki aztán tíz évig el sem hagyhatja tornyát, a választása nem Kasiára, hanem a szertelen, kétbalkezes Agnieszkára esik, és így egy félelmetes és lenyűgöző kaland veszi kezdetét... (Bővebben a regényről az SFmag oldalán olvashattok.)

Az Uprooted-et jelölték a 2015-ös Goodreads Choice Awards-ra és a The Romance Reviews Reader's Choice Awardra. A Warner Bros. pedig már meg is vásárolta a filmjogokat, a producerek Ellen DeGeneres és Jeff Kleeman lesznek. 

Reméljük, hogy a regénybe ti is éppúgy beleszerettek majd, ahogyan mi is.